Garantálom, hogy ez az a film, amelyet már mindannyian láttunk, de valahogy mégsem emlékszünk rá, ennek pedig az az egyszerű oka, hogy bár maradandót nem volt képes alkotni, de azért egy-egy jelenet kultikussá vált a filmből.
Mi történik, ha a középiskola legrosszabb diákjai a büntetési idejük alatt megírt, oktatási reformokról szóló levelüket elküldik az elnöknek, aki ezt felhasználván a nemsokára bevezetésre kerülő új oktatási törvény kihirdetéséhez, meghívja a srácokat Washingtonba? Egy szóval: katasztrófa! Ezek a diákok nem kispályások, totálkárosra törik a diri kocsiját, a színpadon éneklő vallási együttest nyilvánosan megalázzák, szemetelnek, dohányoznak, szabálytalankodnak, és mindent csinálnak, ami a fentebb felsoroltakhoz egy kicsit is hasonló.
Mint már említettem, a film nem nagy szám, bár meglehetősen vicces, ám sajnálatos módon teletűzdelték totál felesleges jelenetekkel, amik inkább csak szánalmasak. Gondolok itt arra az idiótára, aki a busz után eredt egy olyan vélt sérelem bosszújáért, amit még most sem sikerült megemésztenem. A Star Trekes megalázó poénokat pedig igazán kikérem magamnak, a trekkie-k nem hibbantak, és nem elmeháborodottak. Mondjuk ebben meg az az irónia, hogy Meg Smith-t alakító Nicole de Boer egy évadon át szerepelt a Star Trek: Deep Space Nine című sorozatban – bár ott is hasonlóan semmitmondó karakter volt.
Jeremy Rennernek ez volt élete első filmszerepe, és meg kell hagyni, jót tett a külsejének és a színészi játékának is az azóta eltelt uszkve két évtized. Viszont az is tény, hogy tökéletesen hozta a dilis és otromba srácot, aki mégis az osztály legokosabb lányába zúgott bele. Egy dolog viszont nagyon foglalkoztat – de valószínűleg én vagyok az egyetlen –, hogy miért is van Dags kocsijában a jobb oldalon a kormány?
És melyik jelenet az, ami kultikus? Nos, abból azért van jó pár: a playback, az énekesnő ruhája, a szőke ázsiai hölgy, a túszul ejtett ázsiai család, a számtech tanár halála, az új tanárnő… és sorolhatnám napestig a dolgot. A lényeg, meg kell nézni, röhögni rajta, de azért kritikával kell fogadni a hülyeséget.
Szerző
