Nem vagyok könnyű helyzetben ezzel a könyvvel, mert bár voltak benne baromi jó és erős részek, azért többnyire egy túlírt és furcsa kötet.

b.m.grapes.joslatok.halojaban

A Hot Hill-i középiskola egy teljesen átlagos amerikai kisvárosi intézmény, legalábbis az volt, amíg valaki ki nem tűzött egy rejtélyes cetlit az értesítők közé, amely előre megjósolja az aznapi eseményeket. A jövendölések mindig valóra válnak, csak nem minden szó szerinti értelemben, az iskolában bekövetkező intrikák, balesetek és furcsaságok mind a jóslatokhoz vezethetőek vissza – de vajon ki szövi a hálót?

Ada csak nem rég szokta meg a nagyvárosi lét után a kissé unalmas Hot Hillt, erre úgy tűnik, hogy pont az a srác költözött szintén erre a helyre, akit a háta közepére sem kívánt. Erre most itt vannak ezek a furcsa Mai hírek is, ami öt jóslatot tartalmaz, és nem egyértelműen utal a szenvedő alanyokra, hanem azok monogramjait használja. Némelyik nevet ki lehet következtetni, de a rejtélyes JJ-t, aki minden nap szerepel a különös papírlapon, már nem lehet beazonosítani. Ada és barátnői nap-nap után göngyölítik fel az ügyet, elméleteket gyártanak és okosan tesztelik is azokat, ám ami az egész Mai hírek mögött zajlik, arra nem számítottak.

Nos, ez a könyv rettenetesen túl van írva, kábé a felét ki lehetne húzni, ha nem a kétharmadát. Túl sok benne a felesleges leírás, amiben a szereplő önmagát mutatja be – no de kinek, hiszen a narrációban ez nem igazán stimmel. Ellenben ha szépen feszesre lett volna igazítva, akkor egy igazán ütős kis történet kerekedett volna ki belőle – már ha nem az lenne a vége, ami, de ne szaladjunk ennyire előre.

A szereplők középiskolások, és aszerint is viselkednek, így valóban hihető, hogy számukra központi probléma az új diák kiléte, hogy ki-kivel kavar és, hogy a dolgozatokra milyen jegyeket kapnak. Az írónő hitelesen tudta ábrázolni az amerikai középiskolát is – bár még ott sosem jártam –, de amit tudok róluk, az visszaköszönt a könyvben is.

Maga a rejtély zseniális, mégis hogyan lehetséges, hogy valaki képes így megjósolni a jövőt? A három lány oknyomozása is kiváló, lépésről-lépésre haladnak, minden lehetőséget és elméletet megvizsgálva. Külön élveztem, hogy triumvirükhöz félig tartozott egy kissé kicsapongó, pletykás és éles nyelvű szereplő, Edna. A szülők, illetve a tanárok nem sok teret kaptak, de ez teljesen jól van így, hiszen nem róluk szólt a dolog.

A végével azonban egyáltalán nem vagyok elégedett, nem erre számítottam, és annyira banális marhaságnak tartom az előtte több száz oldalon felfuttatott jóstehetséghez képest, hogy az eszméletlen. Persze a végén akadnak veszteségek, de az is teljesen kiszámítható, és igen kényelmes megoldás – pedig ettől a történettől tényleg valami igazán merészre számítottam. A főszereplő, Ada szerelmi szála iszonyat messze áll a valóságtól, a srác egyetlen jelleme, hogy kedveli a lányt, ez pedig nem jellemvonás.

Az ötletért, hogy valaki egy iskolában megjósolja, az aznapi eseményeket még mindig odáig vagyok, de a kivitelezés finoman szólva is hagy kívánnivalót maga után. Napokig gondolkodtam, hogy most valóban tetszett nekem ez a könyv, vagy a végével inkább felidegesített, de az utóbbi győzött. Igen, dühös vagyok, mert ebből a történetből, ami ilyen kreatív, egyszerű, és mégis nagyszerű egy sokkal grandiózusabb véget vártam volna!

Szerző

Avatar
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..