A Hokago no Charisma vagy más néven Afterschool Charisma bizonyos tekintetben kicsit sem átlagos manga – még sincs belőle anime. Tipikusan olyan stílussal rendelkezik, ami megfog, megtart, aztán piszkosul nem akar elengedni. Jöjjön most Kumiko Suekane 2009-es remekműve, ami hál’égnek még most is fut a Shogakukan hasábjain.
Történetünk a St. Kleio magániskolában játszódik, ahol egy kivételével minden diák átlagon felüli valamilyen tekintetben, ami nem csoda, hiszen a főhőstől, Shirou Kamiyatól eltekintve, minden diák egy rég volt híres személy klónja legyen az Napóleon vagy éppen Jean D’Arc. A legtöbben hűek elődük jelleméhez (például Freud), de sokan eltérnek a várttól: így lehet Napóleon a legmagasabb az egész iskolában, I. Erzsébet arról álmodozik, hogy férjhez megy, Adolf Hitler meg a legjámborabb személy, akit a Föld a hátán hordott. Persze sok minden csak látszat, és a konfliktusok is elég komolyak, nem véletlenül szól az idősebb korosztálynak a mű.
A fő cselekményszál azután kezdődik, hogy Marie Curie „elmegy” egy másik iskolába, ahol tanulhat zenét, ám legbelül mindenki sejti, hogy valami nagyon rossz dolog történt a lánnyal. Eközben egy rejtélyes alak úgy öli meg a klónokat, ahogyan híres elődjük vesztette életét (például Kennedy-t agyonlövi). Persze Kamiyára hárul a feladat, hogy megoldja a rejtélyt, ám útját a hullák növekvő tengere is akadályozza, de persze ott vannak mellette barátai –, akik mindig megmentik a hátsó felét a nagy bajtól.
Hogy miért imádom ezt a mangát? Már csak a bizarr témája miatt is: híres személyek klónjai járnak iskolába, és mindenki másképpen cselekszik és viselkedik, mint ahogy azt történelemből tanultuk. Másik vonulat a leheletnyi rasszizmus, ami leginkább Kamiyát érinti: nem-klón valója miatt eléggé kirekesztett, mégis pont teljesen az „originál” valója miatt bízik meg benne teljesen mindenki, aki ismeri. Harmadik jó pont pedig a sors iróniája – mármint a halálok miatt: (Spolier következik) Jeant elégetik, Raszputyint leszúrják, Kennedyt meg már fentebb említettem. Nagyon ütős a stílus, és persze ez is érezteti a megmaradt klónokkal, hogy ők csak másolatok, nem teljes értékű lények.
Én csak ajánlani tudom az Afterschool Charismát, mert jó a stílusa, a szereplők és a történet remek – tipikusan az a mű, ami megérdemelné, hogy anime legyen belőle, de erre persze még várhatunk.
Szerző
Én éppen ma kezdtem el a mangát, és imádom! Egy óra alatt végigértem az első köteten. Hát, nem semmi, tetszik a történet, a grafika is szép, a karakterek is kidolgozottak. Szóval, én olvasom tovább. 🙂
további jó olvasást, én imára csaptam kezeimet a következő fejezetért 😀