Nem értem ezt a folytonos hullámozást, ami a sorozatot jellemzi – aztán rájöttem, hogy a legutóbbi részt a The Third Railt, más rendezte (Deran Sarafian), és hálás köszönetem, hogy végre visszatalált régi önmagára a széria, mármint a parafaktor terén.

The Strain S01E114

Nem sok történt az előző rész óta: Abraham leviszi kis csipet-csapatát a város metrórendszerébe, és alagútjaiba (klausztrofóbiásak figyelem), ami eléggé ijesztő, de egyszer s mind szakadtam rajta a röhögéstől – főleg, mikor Vasilyt láttam kúszni-mászni. Eközben Zack – mivel nem tud megmaradni a hátsó fertályán, magára hagyva az apja által ráaggatott gardedámját (Nora anyja), saját kis nyomozásba kezd.  Persze, hogy érik őt kisebb, de inkább nagyobb bajok – és ilyenkor merül fel bennem a kérdés, hogy ez a kis adrenalinbomba, hogy a fenébe maradhatott életben? Majd a tetőpontnál Ephék megtalálják a milliós értékű koporsót, ami a Mesteré, és azt tervezik, hogy megölik – de már a kinyitással sem boldgulnak.

The Strain S01E113

Ez a rész javulást mutat – ha a korábbiakat veszem alapul. Több a vámpír, több a mészárlás, és határozottan több Vasilyt kaptam most, és ez jó. Kezdenek visszatalálni a horror irányvonalához, de volt valami, ami nagyon nem illett bele a képbe, és az Zack kis külön történetszála. Oké, én azt elhiszem, hogy anyás fiú meg minden, de akkor is lenne legalább egy kicsi túlélési ösztöne, és ne kóricáljon egyedül – olyan helyeken meg főleg nem, ami tele van emberre éhes dögökkel.

The Strain S01E112

Jó húzás volt Sarafian részéről a csatornás/alagutas helyszín. Nagyon kevés helyet tudnék mondani, ami ijesztőbb, mint egy sötét vagy rosszul megvilágított alagútrendszer, ahol bárhonnan lecsaphatnak az emberre. Az i-n a pont pedig a koporsó – ennél mocskosul királyabban kidolgozott tárgyal már rég találkoztam, és ha normálisan is ki lehetne nyitni, simán hazahoznám ágynak.

The Strain S01E111

Szóval, a The Third Rail a maga nemében nem rossz, határozott fejlődést mutat a korábbi három részhez képest, de a végjátéktól még messze vagyunk – igaz, hogy csak két rész van hátra, de még messze vagyunk. A Mester még mindig él (már előre is készítem a papírzsepit), Eph fejére még nincs rárakva a babérlevél, szóval, bármi lehetséges.

Szerző

Hanama
Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .