10 magyar rajzfilm/rajzfilmsorozat

Hatévesen két foglalkozás ábrándképe motoszkált a fejemben, amikor felmerült, mi szeretnék lenni: „rajzfilmrajzoló” és pónitulajdonos. Igazság szerint volt egy harmadik is, de az nem publikus. A póniról lemondtam, mostanában inkább a világuralom érdekel (ezért választottam a tanári mesterszakot). Emelett a rajzfilmkészítés sajnos nem fér az időrendembe, ám az alábbi listán szereplő alkotásokat bármikor szívesen megnézem újra és újra. A sorrend természetesen a személyes véleményemet tükrözi.

 

1. Vuk (1981)

– Buta vagyok én, Karak?

– Nem vagy buta, csak még keveset tudsz.”

Önbizalomhiány, önértékelési problémák esetén általában a fenti mondattal nyugtatom meg magam. Fekete István regényét a „kisvörös” kalandjairól, felnőtté válásáról, az arcnélküli vadász ellen vívott küzdelméről csodálatos animációs munkát végezve emelte át Dargay Attila és a Pannónia Filmstúdió celluloidra. Mellékesen megjegyzem, e rajzfilmnek köszönhetően évekig abban a hitben életem, hogy a rókák kutyatermetűek. Ám ne feledkezzünk meg, az emlékezetes mellékszereplőkről sem! Például Szúról, az enyhén bunkó süniről és a cefrétől lerészegedett gúnárokról.

 

2. Macskafogó (1986)

„- Mehet, Safranek. És üdvözlöm a kedves Feleségét!

– Köszönöm Uram, de már egy éve Önnel él!”

A rajzfilm, amelynek számtalan idézhető sora került a köztudatba. Ternovszky Béla rendezésében egy multikulturális macska-egér játék szemtanúi lehetünk. Szerepelnek benne mexikói vérszívódenevérek, olasz macskakeresztapa, angol titkosügynök, japán tudósegér és balettpatkányok. Külön élvezet megfigyelni a macskaszindikátus berkein belül történő főnök-beosztott viszonyrendszert. A bántalmazó láncot Safranek lánya töri meg, aki barátságot köt egy kisegérrel. A figurák életre keltésében jelentős szerepet játszott színművészeink legjava, többekközött: Benedek Miklós, Körmendi János, Kállai Ferenc, Bodrogi Gyula, Kern András, Béres Ilona. Utószóként még annyit: Fritz Teufel előkelő helyen szerepel a „Kedvenc Főgonoszaim” című képzeletbeli listámon. (Igen. A macskáknak szurkoltam.)

 

3. Hófehér (1983)

Egy édes kisfiút kívánok! Bőre legyen fekete, mint az ében; fogai fehérek, mint a hó; vére legyen vörös mint, a … mint a vér!”

Hófehérke meséje kifordítva, görbe tükröt tartva az 1980-as évek Magyarországa elé. A címszereplő nem bájos, légies hercegnő, hanem egy tenyeres talpas, albínó, férfierővel bíró lány, akit a törpök nem bírnak elviselni. Oroszlánszagú Leó és Lady Konstans Fridzsider gyermekeként őt illetné a trón, de azt a hatalommániás I. avagy Egetverő Arrogancia bitorolja. Nem elsősorban gyermekeknek való rajfilm, mivel akkor a legszórakoztatóbb, ha értjük az utalásokat.

 

4. Lúdas Matyi (1976)

-Adjon Isten szép jó estét Biri néne!
-Neked is gyerekem! Veszejtene el a Sátán…”

Sosem vettem a fáradtságot, hogy elolvassam Fazekas Mihály elbeszélő költeményét. Tudom, ha nem pótolom mihamarabb, akkor örökké e szégyenfolttal kell élnem. Szegény diákjaimnak pedig csalódniuk kell az irodalomtanárnőjükben, ha a rajzfilmváltozatot ismeri csak. Jobban belegondolva: ki ne élvezné, ha egész órán mesét nézhetne? Főleg a Lúdas Matyi esetében. A zsarnokság elleni küzdelemről szóló alkotás sokadik látásra is szerethető és humoros. Nem tudom viszont felidézni, hogy Liszt Ferenc műveivel a Tom & Jerry nézése közben, vagy Lúdas Matyi bosszúhadjárata alatt találkoztam először. Ezúttal köszönöm az alkotóknak a remek zenei aláfestést.

 

5. Süsü, a sárkány (1976-1984)

Vidám lelkem senki se érti,
Se gyerek, se nő és se férfi”

Smaug, Fafnir, Fogatlan vagy egy Magyar Mennydörgő megpróbálhat lenyűgözni, ám kicsi szívem csak egy sárkányhoz hűséges: Süsühöz, aki egyfejűként éli a világát, továbbá nagyon szereti a vadkörtét és a pillangókat. Csukás István forgatókönyve alapján készült bábfilmsorozat egyik legnagyobb erőssége – a bájos bábfigurák mellett – Süsü hangja, Bodrogi Gyula.

 

6. A hercegnő és a kobold (1991)

Nem kell hősnek lenned
Csak őrizd ezt a fényt…”

Hányan vagyunk, akiknek a fenti szöveg olvasása során egyből beugrik a dallam, ami elűzi a gonosz, rusnya koboldokat? Bájos hercegnő aranyos macskával, bátor bányászfiú kócos hajzattal, varázsló üknagymama, pösze koboldherceg. Ők népesítik be a mesebeli királyságot. Felnőtt szemmel nézve az animáció minősége hagy kivetnivalót maga után, ennek ellenére a magyar-brit-japán koprodukcióban készült rajzfilm szórakoztató alkotás.

 

7. Szaffi (1984)

– Lelkemet immár Apollónnak jegyeztem el!
– Apollón? Erről még nem is tudtam. Ki az a csavargó? Legalább gazdag?”

Jókai Mór A cigánybáró című műve alapján készült a Szaffi című rajzfilm Botsinkay Jónás kalandjairól, aki először azt kéri, amit nem kaphat, így azt kapja, amit nem kér. Természetesen később minden jóra fordul, és megkapja az igazi kincset, ami többet ér a basa összes aranyánál. Azért az sem rossz, ha az utóbbiból is részesül az ember fia/lánya. Jónás mellett/ellen felsorakoznak az emlékezetes szereplők: a gözölgő fejű lovag, Puzzola, az álnok szolga, Loncsár, Arzéna, Menyus, Szaffi és Szaffi, a macska. Úgy tűnik, hogy Gobbi Hildára előszeretettel osztottak a rajzfilmkészítők boszorkány szerepet: a Szaffi esetében Cafrinkát, a Lúdas Matyiból pedig Biri nénét kelti életre. Erős indítatást érzek, hogy névváltoztatást kövessek el magam ellen. Az Arzéna név túlságosan is csábító, nem tudok ellenállni.

 

8. Mesék Mátyás királyról (1981-1982)

Ki tudja, hogy mit mondott még aznap este a császár lánya és a király juhásza, de bizonyosan igazat mondtak, hiszen a szerelmesek sohasem hazudnak egymásnak.”

A mesélő, Helyey László hangjával, a Kaláka együttes dalával és az elmés történetekkel könnyen megkedveltette magát a rajzolt Mátyás király. Hogy igazából milyen király volt ő, bizonyságát nem ebből a meséből fogjuk kihallani. Itt igaz tetteket, és szép historíákat látunk. Hagyjuk a történelemkönyvekre a hiteles számadást. Megsúgom, hogy személyes kedvencem a Beatrix királyné tréfája című rész.

 

9. Az idő urai (1982)

Íme a második emberarcú lény. Vigyétek gyorsan az arcnélküliség boldogsága felé.”

Pár éve láttam először Az idő urai című sci-fi rajzfilmet, így kimaradt a gyermekkori sokk, amit a Gamma10 nevű bolygó lakói okoztak volna. Az arcnélküli, szárnyas lények vonaglása és a massza prédikálása az egységről, totalitásról és a kiválasztott fajról rendkívűl nyomasztó. A francia-magyar koprodukcióban készült rajzfilm Stefan Wul L’Orphelin de Perdide (A Perdide bolygó árvája) című regényét vette alapul. Aki nem ismeri a rajzfilm látványterveit elkészítő Moebius alkotásait, az feltétlenül keressen rá, véleményem szerint megéri vele megismerkedni.

 

10. Magyar népmesék (1977-től)

Sose hittem volna, hogy a kőből elyen jó levest lehessen főzni.”

Nem hagyhattam ki a hazai rajzfilmgyárás aranykorából származó, és azóta is új évadokkal jelentkező Magyar népmeséket. Jankovics Marcell humoros, kreatív gyermeke. A mai napig elragad egy jóleső érzés, amikor meghallom a főcímdalt és Szabó Gyula, a nagy mesemondó hangját. Úgy sejtem, hogy A kőleves c. rész átszinkronizált változata jut eszünkbe a leghamarabb („Nincsen nekem kolbászom, de várjál hozok.”), de érdemes az eredeti történetet is megtekinteni.

mese.jpg

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

1 hozzászólás

  1. Nekem nagyon tetszett, szuper összefoglaló 🙂 És hiánypótló is egyben… manapság hajlamosak vagyunk elfeledkezni a régi idők meséiről, amelyek nem is voltak olyan rosszak mint azt ahogy sokan gondolják 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..