selfie_s01e06_pic1

A reklámnak vége, újból itt vagyunk az eheti dupla adag Selfie második részével. Az előző értékelőm végén még több Henry-féle ügyetlenkedést és cukiságot ígértem, ezt most meg is kapjátok. A sorozatban folytatódik az a szerepcsere, amit már korábban említettem, vagyis Henry (John Cho) áll a hatodik epizód középpontjában, de nem valamiféle csodatette miatt, hanem mert most Eliza (Karen Gillan) próbál neki segíteni, és nem fordítva.

selfie_s01e06_pic2

Az alapsztorink gyakorlatilag egy klisére épül: vegyünk egy harmincas-negyvenes éveiben járó, jóvágású, ugyanakkor magányos figurát, aki totálisan analfabéta, ha a nők iránt érzett vonzalmát akarja kifejezni (ez Henry). A másik oldalán a tapasztalt, magabiztos karakter (vagyis Eliza) áll, aki minden áron össze akarja hozni valakivel, hogy véget vessen a magányos alak szexuális frusztrációjából eredő kínszenvedésének. Ezen cél elérése érdekében a „tapasztalt segítő” szó szerint minden eszközt képes bevetni – Eliza konkrétan összeáll Charmonique-kal (Da’Vine Joy Randolph), a titkárnővel és ketten próbálnak minél több információt kicsikarni Henryből, hogy a kapott adatok alapján egy társkereső oldalon létrehozhassanak egy profilt számára, természetesen a férfi beleegyezése és tudta nélkül. Mivel ez a dolog nem megy olyan könnyen, főnökükhöz, Mr. Sapersteinhez (David Harewood) fordulnak, aki egy pillanatnyi hezitálás nélkül beleegyezik, és segít a lányoknak. Innentől kezdve aztán viccesebbnél-viccesebb szituációk sorozatába keveredik nem csak Henry, de még Eliza, Charmonique és a főnök is elképzeléseik megvalósítása érdekében, ám Henryvel még a vártnál is nehezebb bánni.

selfie_s01e06_pic3

Láttuk már ezerszer ezt a felállást? Igen. Vicces, izgalmas, és egyben aranyos tud lenni ezeregyedszerre is? Hála az írói brigádnak igen, ugyanis egy agyonhasznált kliséből is lehet jót alkotni, Emily Kapnekéknek pedig ez játszi könnyedséggel sikerült. Attól a pillanattól kezdve, hogy Eliza fejéből kipattant az ötlet, az epizód a zárójelenetéig fenn tudta tartani a figyelmemet és táplálta a kíváncsiságomat, mindezt egy adagnyi humorral fűszerezve – Mr. Saperstein zseniális szóvicceitől egyszerűen tapsikoltam örömömben! Aztán, a következő léleksimogató elem Eliza lelkesedése volt: a lányról lerítt, mennyire örül annak, hogy ő is hasznosíthatja magát, na, meg hogy végre kicsit visszaadhatja „mentorának” azt a tömérdek parancsolgatást, amit eddig kapott tőle.

selfie_s01e06_pic4

Végezetül ismét essék pár szó a szerelmi szálról. Bevallom őszintén, én úgy ültem le megnézni a pilotot (link: ), hogy rendesen húztam a számat, ugyanis, ha egyvalamivel ki lehet kergetni a Tejútrendszerből, az a tipikusan erőltetett, nyálas, „rózsaszín ködös” romantika. Viszont, ahogy jöttek az újabb és újabb epizódok, úgy kedveltem meg egyre jobban a Dooley-Higgs párost, és most már eljutottam arra a pontra, hogy ezeknek nagyon sürgősen smárolniuk kell! Igaz, ha a sorozat nagyon hű akar lenni a Pygmalion vagy a My Fair Lady cselekményeihez, akkor Henry és Eliza nem feltétlenül jönnek össze, de ez még a jövő zenéje.

Az új Selfie-adagot ezzel kiveséztük, jövő héttől már elvileg minden visszaáll a normális kerékvágásba, tehát csak egy epizódot láthatunk minden kedd éjjel. A sztori még mindig érdekes, humoros és aranyos, én eddig is teljes mértékben meg voltam elégedve a Selfie-vel, és, ha az ABC új részeket rendelt, akkor ezzel a véleményemmel már nem vagyok egyedül.

Szerző

Avatar
Misplaced
Szerkesztő

Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .