Nem sok animációs filmet tartok földrengetőnek vagy mérföldkőnek, és a Firebreather– A tűz gyermeke sem egy az ebbe a kategóriába eső filmek közül, de mégis van benne valami, ami kirántja a tucatság közrefogásából, és ami miatt nem képes az ember nem szeretni.
Adva van egy hatalmas háború az emberek és a Kaijuk (hatalmas szörnyek) között, ám egy nap Kaijuk királya, Belloc visszavonulót fúj, és nem távozik egyedül – ennek meg is lesz a gyümölcse: egy, a történet elejétől a végéig ízig-vérig hiperaktív tini fiú, Duncan (a teljes nevét nem írom le, mert az minimum két sor), akit anyja, Margaret nevel, a lehető legátlagosabb módon. Már amennyire átlagos lehet az, ha valaki a Kaijuk királyának ex-neje – de ebbe már ne menjünk bele. Duncan ugye próbál beilleszkedni, ami nagyon is jól sikerül neki, mind barátok mind a kialakuló szerelmi élete terén. Aztán 17 év után újra feltűnik a színen apuci.
Hogy miért is tartom jónak a Tűz gyermekét? Nos, hol kezdjem a listát? Legelső jó dolog, az a szereplőgárda– különösen a kis család. Duncan az átlagtól jóval eltérőbb tini, és bár nem képes nagyon a szociális aktívságra (csak némi noszogatás és egy szőke nehézbombázó után), de ő legalább nem viselkedik lúzerként, hanem az első pillanattól fogva egy kissé félénk, de menő srácként ábrázolják. De a szülei sem piskóták: Margaret egy tipikus óvó-védő anyuci, aki még az ex-párját is habozás nélkül lelőné, ha az ártana a fiának. Beloc meg a maga gigantikus méreteivel azért egy elég tekintélyt parancsoló személy (nem csoda, hogy ő a király), de pont eme arányai miatt nem tudom, hogy egy emberi nővel hogy tudott utódot nemzeni?
A mellékszereplők, bár kissé sablonosak, de kellenek a filmbe legyen szó akár a suli bunkójáról vagy a kirekesztett kis nyomi legjobb haverról. Mind együtt alkotnak egy egészet, és folynak bele a történetbe –ami sajnos nem ver eposzi magasságokat. Béke, kisebb konfliktus, megint béke, majd még nagyobb konfliktus, és persze a lezárás, ami happy end. Csak ennyi a bajom a Firebreatherrel, amúgy kortól-nemtől függetlenül mindenkinek csak ajánlani tudom.
Szerző
