Úgy tűnik, az első évad felére – rémisztő, hogy gyakorlatilag máris a felénél tartunk – a Galavant színvonala beállt, és bár kicsit többet vártam a sorozattól (bár ebben én vagyok a hibás, hiszen őrülten magas elvárásokkal estem neki), azért még így is remekül szórakozom rajta.
Continue ReadingA homoszexualitás fogalma nagy általánosságban hadilábon áll a társadalommal – vagyis, inkább fordítva. Ugyan ez a fajta viselkedésmód már változóban van, még mindig bőven akadnak olyanok, akik nem képesek elmenni amellett, hogy egyes embertársaik a saját nemükhöz vonzódnak. Én itt és most nem akarok a témával kapcsolatban állást foglalni, mindössze […]
Continue Reading
„1985-ben minden sarki drogériában kaphatsz plutóniumot.” Az alábbi listában 15 betétdalt válogattam össze, így próbálva leképezni a zenei hangulatot, ami a 80-as évek filmjeit jellemezte. Ezúttal nem állítottam fel minőségi sorrendet. Minél inkább a 80-as évekre emlékeztett az adott dal (bár időutazónak kéne lennem, hogy személyes emlékeim legyenek erről az […]
Continue ReadingSzeretem a minisorozatokat, mert sokkal több ideje van a történetnek és a szereplőknek kiteljesedni, mint mondjuk egy két órás filmben, ráadásul majdnem minden esetben egy kerek egészet alkot a történet. Az Olive Kitteridge is pontosan ilyen, bár nem került be a kedvenceim közé, azért érdekes és kissé szomorkás élményt nyújtott.
Continue Reading
