graceklinika11.18.2

Meredith még akkor is idegesítő, mikor éppen boldog és nem puffog, viszont mindenki más egészen cuki.

Derek visszatér a kórházba, és bár bizonygatja, megelégszik azzal, hogy húga alatt dolgozzon, Amelia kételkedik ebben. A kórházba érkezik – látogatóként, nem betegként – egy osztálynyi ötödikes, akiknek egyik kísérője megtetszik Stephanie-nek, aki amúgy már éppen kezdett ráfancsalodni az internetes társkeresésre. Azonban pont, ahogy a sürgősségit mutatják be a gyerekeknek, trauma érkezik: egy bankrablás során több rendőrt is meglőtt, ketten súlyos, egy pedig könnyebb sérüléssel kerül a kórházba. Hamarosan pedig megérkezik az egyik támadó – pontosabban a sofőr – is: egy tizenöt éves fiú.

SHANNON BROWN, SARAH DREW

Szóval Meredith végre boldog, és mosolyog össze-vissza, mivel visszatért a férje, és rendeződtek is köztük a dolgok, viszont nem tehetek róla, én így is folyton azt kívánom, bárcsak végre kiírnák a sorozatból. Egyszerűen képtelen vagyok megkedvelni, ami egy kvázi-főszereplő esetében azért már probléma. Derek azonban tényleg cuki volt, és újbóli megjelenése döbbentett csak rá, mennyire is hiányzott a karakter. A férfi végre rájött, mit is akar pontosan az életétől, és bár ez a paradigma-váltás kicsit talán hirtelen, azért nagyon szimpatikus. Csak remélem, nem teszi majd unalmassá a karaktert.

Attól a pillanattól kezdve, hogy megjelentek a gyerekek, attól rettegtem, hogy itt valami nagyon nagy baj lesz. Mondjuk kifelé menet felrobban az iskolabusz. Vagy hirtelen valamelyik agyvérzést kap. Vagy becsap egy meteorit a parkolóba, és mindenkit megöl, csak egy marad életben, akiért utána küzdhetnek az orvosok. Mindenkit megnyugtatok: semmi ilyen nem történt. A diákok története könnyed kis töltőanyag, minimális drámával, és az is pozitív véget ér. A gyerekeknél fontosabb volt az egyik kísérő és Stephanie kapcsolata, ami szintén kicsit humoros mellékszálként működött, és egész nagy csattanóval ért véget. Komolyan, mint egy rossz vicc.

WILLIAM NICOL, KEVIN ALEJANDRO

Ha már a romantikus szálakat nézzük, azt hiszem, a sorozatnak megint kijár egy kis piros pont – bár nem nagyon foglalkoztat a téma, én is látom azt a tendenciát, miszerint a társadalom szereti elfelejteni, hogy igenis, vannak biszexuális emberek. Callie hozzáment egy nőhöz, és azóta is nőkkel randizott? Akkor ő bizony leszbikus, hiába jelentette ki egyszer nagyon régen a karakter, hogy neki bizony a csajok és a pasik is bejönnek. Erre reflektálva most feltűnt számára egy új lehetséges pár, aki bizony férfi. Még nem egész tiszta, hogy mi is lesz ennek a szálnak a sorsa, vagy hogy egyáltalán folytatják-e a sorozat készítői, mindenesetre a szándék megvan, és ezért jár a dicséret.

Az epizód központi problematikája a lövöldözés, és ezen a téren megint sikerült felhozni egy nagyon megosztó kérdést. Bocsánat, ez nem megy egészen spoiler nélkül: ha megvan rá a lehetőséged, hogy megmentsd annak az embernek az életét, aki a fiad halálért felel, vajon megteszed? És itt megint le a kalappal az írók előtt, ugyanis, ha össze is törték a nézők szívét az eseményekkel (talán kicsit feleslegesen is; kicsit úgy érzem, bizonyos pontokon már átestek a ló másik oldalára), a felmerülő kérdést minden lehetséges oldalról körbejárták.

graceklinika11.18.1

A sorozat ismét hozta a szezonban megszokott, nem éppen egetverő, de azért szórakoztató színvonalat – volt itt humor és szívfájdalom vegyesen, némi karakterfejlődéssel körítve. Ha a széria nem is képes visszatalálni eredeti szintjére, azért örülök neki, hogy sikerült elhelyezkednie ezen a szinten.

Szerző

Avatar
Orlissa
Alapító és főszerkesztő-helyettes

A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .