Ismét elérkezett az évnek azon szakasza, mikor több ezer cosplayes hónapokig tartó munkáját megmutathatja a nagyközönségnek. Van, aki versenyzik, van, aki a társaság miatt jár ki, és vannak, akik még csak most ismerkednek ezzel az egyre népszerűbb és bővülő szubkultúrával.

SzaniFoto_7088

A Hungexpo belső átalakítása miatt a szokásostól eltérő épület és szabad terület elrendezés fogadta a látogatókat, ám meg kell hagyni, így sokkal több hely jutott a rendezvénynek. Már a kezdetek óta hatalmas tömeg hömpölygött, és ez nem csak a jó időnek tudható be, hanem annak, hogy a rendezvény évről-évre népszerűbb. Szombaton több mint hétezer ember „zsúfolódott” össze, hogy végre kirúgjon a hámból, barátokkal legyen, és valaki másnak a bőrébe bújhasson.

Volt szerencsém rengeteg „újonccal” megismerkedni, akik éppen csak belecsöppentek a jelmezek és furcsaságok világába, ám mosolyuk és érdeklődési körük azonnal láttatni vélte, hogy ők bizony közénk tartoznak. Közénk, akik imádnak jelmezt viselni, akik fittyet hánynak a konvenciókra, akik hajlandóak toleránsan viselkedni, és akik hónapokat dolgoznak egy-egy remekmű elkészítésén.

SzaniFoto_6989

Mert igen, vannak, akik olyan elszántak, hogy még a conig vezető úton is varrnak, vagy előtte éjfélkor még bőven az Alkimista Laboratórium műhelyét koptatják, várva a festék száradását. És ez az elhivatottság és szenvedély köt össze minden cosplayest, ettől működik egyre jobban a rendszer, hiszen nem feltétlenül a minőség számít (persze, a verseny az más, de az egy külön téma), hanem az, hogy mindenki szívvel-lélekkel és örömmel csinálja.

A nagy érdeklődés okán szinte el sem tudtam jutni a kisebb termek előadásáig, amit igencsak bántam, mivel a programfüzet igazi gyöngyszemeket tartalmazott. Ám pont a tömeg volt az, ami feledhetetlenné tette a szombatot, mikor is egy métert sem lehetett megtenni közös fotózás nélkül – és, mint minden cosplayesnek, ez az igazi dicséret, és a hosszú munka jutalma.

SzaniFoto_6954

Természetesen a versenyzőket én sem hagyhattam ki a nagyszínpadon, és nem csak én gondoltam így, hanem azok is, akik szinte a csillárról lógtak le, hogy láthassák a több mint ötven egyéni és tíz csoportos indulót, akiktől bizony sokszor elakadt a szavam. Illetve sokakat piros pont illet meg a zene választásért, amire egy idő után a tömeg is elkezdett ritmikusan mozogni – és igen, ez is hatalmas dicséret.

Én nagyon élvezem a rendezvény minden egyes pontját: a tömeget, a sorban állást, a nehézkes haladást, a kevés ülőhelyet… egy valamit kivéve, minden hétvégén kérek ilyen programot!

A fényképekért köszönet SzaniFotónak és a Living Dream Projectnek!

Szerző

Avatar
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .