Bár most is sok főszereplő szemszögét láthattuk, mégis az alkotóknak sikerült eltalálni azt a kényes egyensúlyt, amit az évadnyitánynál nem tudtak alkalmazni. Ezúttal végre volt idő a karakterek érzelmeit bemutatni, kicsit láttatni a háttérvilágot, és azt az utat, amit megtettek idáig.

tronokharca.s05.e02.2

Arya Braavos felé vette útirányát, és a különleges érme fejében bizony bármely braavosi elvitte volna őt a fekete-fehér kapuhoz, ám ott a lányt hatalmas csalódás érte. Eközben Tyrion és a Pók utaznak királynőjük felé, és arról elmélkednek, hogy milyen az élet egy ládában – meg közben a törpe megpróbálja halálra inni magát. Dany nem várt problémába ütközik városában, ahol a Hárpiák alattomosan öldösik Makulátlanjait.

Királyvárban, amíg Tommen nagykorú nem lesz, addig Cersei veszi át az irányítást, vagyis tolmácsolja fia kéréseit a Tanácsnak, akik bizony készséggel meghajolnak az anyakirályné akarat előtt, kivéve Cersei saját nagybátyját – de egy Lannister mindig megfizeti az adósságát. Cerseinek más gondja is akad, mivel úgy véli lánya Dorne-ban veszélyben van, ezért hívatja Jamie-t, aki el is határozza, hogy megmenti lányát – igen, végre kimondták. Közben a falon újabb vezetőt kell választani, és ebbe valamelyest bele akar szólni az ott állomásozó Baratheon. De Johnnak megvan a maga terve jövőjére nézve, és ugyan az első pillantásra Sam akadályozza őt ebben, de később mindenki rádöbben, hogy Sam (ismételten) helyesen cselekedett.

tronokharca.s05.e02.4

Igen, most végre tényleg maradt idő, hogy a főszereplők lelkivilágát kifejtsék – bár elviseltem volna, ha azért tovább tart az epizód. Tyrion és a Pók párbeszéde megint vitte a prímet, a két karakter szarkasztikus beszólásai és az egymást csipkelődő megjegyzéseik mögött ott van a valódi bölcsesség és igazság. Nem véletlenül közönségkedvenc Tyrion, hiszen a sorozathoz mérten is egy igen komplex karakter, ám az őt alakító Peter Dinklage olyan magasra tette a lécet színészi játék tekintetében, hogy talán a sorozatban senki sem képes felérni hozzá.

Cersei tépelődésére nem maradt ugyan sok idő, ám amit a nő művelt a Tanácsban az eszméletlen, nem is értem, hogyan mert vele szembeszállni nagybátyja, mikor nekem a monitor előtt meghűlt a vér az ereimben – ha lehetne szavakkal ölni, akkor Cersei lenne a mester. Jamie reakciója arra, hogy lánya veszélyben lehet elsőrangú, pontosan úgy viselkedett, ahogy egy rendes apa tenné, és külön öröm, hogy végre kimondta ezt. Talán apja meggyilkolásával őt is felszabadította Tyrion?

tronokharca.s05.e02.1

Bevallom, nem igazán érdekel, hogy mi történik a Falnál, ám ezúttal mégis kivételes helyzet történt, és ez valóban Samnek köszönhető, ugyanis a srác végre kezd erőssé válni – persze, egy kardot még mindig nem bíznék rá –, és hajlandó kiállni azért, amiben hisz. És a kis civakodása Szegfűvel igazán megédesítette az amúgy igen komor hangulatot. Az eddig kedvelt Birenne azonban kezd lecsúsznia a listámról, mert bár a jó szándék vezérli, a nő annyira konok és ostoba, hogy nem veszi észre, mikor kell abbahagyni – és szerintem ez is lesz a veszte.

Talán a legnehezebb döntés most Daenerys hozta, aki a város és a polgárok érdekeit nézve akart cselekedni, illetve elkerülni apja hibáját, és nem zsarnokká válni, ám az eddig a barlang sötétjében tartott népe még nem tudja felfogni mi az a fény, és hogy a szabadságnak bizony más ára van, mint a rabszolgaságnak, de attól még ára van.

tronokharca.s05.e02.3

Igen, határozottan jobban sikerült az ötödik évad második epizódja, és hálásan köszönöm az új karaktert is – alig várom, hogy beinduljon a történetben ez a szál!

Szerző

Avatar
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .