reign2.21_2

A Reign erősen készül a fináléra, és, minden ellenérzésem ellenére, be kell ismernem, hogy nem is rosszul szítja az érzelmeket.

Hetek óta folyik a kutatás Condé iránt, amit a Vér hercege arra használ fel, hogy sereget gyűjtsön maga köré a protestánsokból, mivel egyetlen módja a túlélésre az, ha Elizabeth kérésnek megfelelően megszerzi a francia koronát. A kastélyban eközben egyre vadabbak az indulatok, Mary és Francis napról napra jobban távolodik egymástól, hiába próbálja a királynő menteni a helyzetet, leginkább azáltal, hogy azt tanácsolja férjének, kérjen segítséget sógorától, a spanyol királytól. Kenna kapcsolata Renaude-dal kezd egyre komolyabbra fordulni, ám mindez katasztrófába torkolhat, mikor a tábornok fiát felhasználva Condé rákényszeríti Renaude-ot, hogy őt szolgálja. Bash is egyre közelebb kerül Delphine-hez, aki annak reményében a kastélyba visz, hogy a nő majd betöltheti a Nostradamus távozása miatt megüresedett, udvari látnok pozícióját. Catherine ajándékot ad Narcisse-nak, ám a gesztus mögött az a szándék áll, hogy megbizonyosodjon a férfi hűségét illetően. Greerrel való szakítása után Leith kezdi megtalálni a közös hangot Claude-dal.

reign2.21_4

Bár lehet, hogy szubjektív szempontból egyes szereplők viselkedése nem tetszik – erre majd még kitérek –, de azt be kell ismernem, hogy ez a kvázi polgárháború-szál az utóbbi egy-két részben nagyon jól működik. Jó, a Reign nem egy olyan sorozat, amitől igazán epic dolgokat lehet várni, de attól még próbálkoznak, és a maga módján még működik is a történet. Érdekes, ahogy egymásnak feszül a két oldal, és ha őszinte akarok lenni, nem is vagyok benne biztos, hogy fognak elsülni a dolgok, mert könnyűszerrel lehet, hogy ezen a ponton térnek el végleg a készítők a történelem által kivájt folyómedertől.

Egyes szereplőkre – leginkább Maryre és Condéra – viszont haragszom, vagyis inkább csalódtam bennük, de mondom, ez teljesen szubjektív vélemény. Mary, az az uralkodó, aki szinte mindig helyesen döntött, akkor is, ha közben hatalmas nyomás alatt állt, nagy kedvencem volt az első évadban, ez a Mary viszont hibát hibára halmoz, utána meg meglepődik, mikor minden balul sül el és mindenki ellene fordul (meg nem tudom, mire számított, mi lesz hosszú távon annak a vége, ha összefekszik a szeretőjével). Condé ilyen szempontból teljes mértékben Mary áldozata – a Vér Hercege a királynő hibái miatt fordult ki teljesen önmagából, és lett a jószívű nemesből hidegvérű gyilkos – mert azért lássuk be, ebben a részben volt pár nagyon szemét húzása, amivel az én értelmezésemben átkerült a negatív szereplők közé.

reign2.21_1

Hiába a nagy ostrom-ív, a mellékszereplők elég nagy teret kaptak az epizódban. Egyikük Catherine, akire éppen olyan dühös vagyok jelen pillanatban, mint amennyire Maryre. Az első szezonban Catherine éppen annyira a kedvencem volt, mint Mary, viszont mostanra őt is teljesen kiforgatták magából az írók. Ez többé már nem az a cseles, hidegvérű királyné, aki súlyos tettekre képes céljai elérésének nyomán, akit tavaly megismertünk, hanem egy kicsinyes, gyerekes hárpia, akit nem családja megóvása, hanem saját önzési és birtoklási vágya hajt.

Kenna és Renaude kapcsolata elég erőltetetten és nyögvenyelősen indult, és emiatt nem is tudok igazán szurkolni nekik, viszont az tény, hogy a friss fejlemények fényében érdekes, hogy mi lesz majd velük. A Claude-Leith-Greer–hármast nem igazán tudom hová tenni – ha szoros barátságot akarnak felépíteni Claude és Leith közt, akkor azt mondom, oké, mindkettejüknek kell valami támasz, ha viszont egy újabb romantikus szálat akarnak velük behozni… Inkább ne. Nem azt mondom, lehet, hogy működne, de jól esne, ha kicsit végre eltávolodnánk a szappanoperától.

reign2.21_3

Delphine viszont – bár továbbra is fenntartom, hogy gyengén hozták be – kezd egyre érdekesebb lenni, főleg hogy ebben a részben láthattuk, hogy valószínűleg nem éppen túl őszinték a szándékai. De vajon mit is akarhat pontosan? Arra viszont továbbra is haragszom, hogy a sorozat képtelen helyesen használni a pogány szót: a pogány annyit tesz, hogy nem keresztény. Ha valaki valamiféle természetvalláshoz tartozik, mint valószínűleg a Reign „pogányai”, akkor az nem fogja magát pogánynak nevezni, hanem a vallás nevét fogja használni. A pogány keresztény megnevezés, hogy megkülönböztessék magukat más vallások követőitől, de az a „más vallás követője” nem fogja az ő kifejezésüket használni magára. Arról nem is beszélve, hogy, ebből kiindulva, olyan sincs, hogy pogány nyelv.

Ez az epizód továbbra is messze van a tökélytől, viszont legalább már látom annak a szikráját, hogy az írók képesek lesznek valami érdekeset alkotni a fináléban. Persze, ez még nem negálja sem a hibáikat, sem az időközben unszimpatikussá vált karaktereket.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

One thought on “Reign S02E21 – The Siege”

  1. Mary egyértelműen kezd negatív szereplővé válni. A végén nagyot csalódtam benne még akkor is ha tényleg elég rossz helyzetbe kerülne, ha kiderülne a titka, de Conde minden tette ellenére mégis nála keres menedéket azok után amiket a férfi tett. Minden logika szerint ez volt az a pillanat mikor Francis mellé kellett volna állnia, de Condéhoz sietett, mikor az Francis fejét akarja.
    Annak ellenére, hogy Mary nem szimpatikus, a sorozat egyre jobban tetszik megint. Érzelmeket vált ki, pl most Mary ellen de akkor is 😀

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .