reign2.22_1

Na, ez kész hullámvasút volt – és nem a szó legjobb értelmében.

A francia udvarban teljes a felfordulás – miközben Condé támadására készülnek, a királyi család a kastélyban maradt tagjai rádöbbennek, hogy Marynek nyoma veszett, és hamarosan az is kiderül, hogy a királynő Condé táborába távozott, kivívva ezzel Catherine gyűlöletét. Claude egyre jobban aggódik a furcsa lény miatt, akit Leith-szel az alagutakban láttak, bár a fiú állítja, hogy felesleges félni – vagyis ha félni akar, inkább féljen Condé seregétől. Kenna és Bash úgy néz ki, rendezi kapcsolatát, viszont Delphine, aki egyre kompromittálóbb helyzetekbe kerül, megzavarja békéjüket. Mindeközben Condé táborában kitör a pánik: a katonák vért hányak, az ott tartózkodó szajhák pedig rémülten rohangálnak, pestist kiabálva. A Vér hercegének nem tart sokáig, hogy rádöbbenjen: mindez csak egy színjáték, amit Mary eszelt ki azért, hogy összezavarja Condé seregét, megszerezve ezzel a győzelmet férjének.

reign2.22_4

Ha én írtam volna ezt az epizódot, akkor Mary tervének felfedése, Condé ellen fordulása lett volna az epizód cselekményének tetőpontja, úgy nagyjából a harmincadik perc magasságában – hogy az utolsó tíz percben le lehessen zárni a szálakat, és fel lehessen vezetni a harmadik évadot –, mert ez a csavar aztán tényleg szép volt. Simán meg lehetett volna oldani, hogy egészen addig építgetik a készülő csatát, bemutatják, hogyan vezeti Mary az orránál fogva Condét, mindenkit megjátszva maga körül – na, igen, az szép lett volna! Csakhogy a nagy leleplezés már a hatodik perc magasságában bekövetkezik, így rendesen veszítve a katarzisból – arról nem is beszélve, hogy utána még számos csavar követi, amiktől egyszerűen túl zsúfolt lesz az epizód.

És ez már szimplán lusta, ügyetlen írás. A leginkább talán Lola történetszála zavart, ami nagy részben a színfalak mögött zajlott, és ezért esélyünk sem volt átérezni. Megtudjuk, hogy Lolával történt valami, erre tárgyi bizonyítékot is kapunk, de aztán talán mégsem, majd Naricsse akciózik, és kiderül, hogy tényleg mégsem, ami szerkezetileg nem rossz, csakhogy gyakorlatilag öt perc alatt zajlik le az egész, mindenféle rendes felvezetés vagy kifejtés nélkül, és ezért az egész rettenetesen elsietett hatást kelt. És mindezt azért, hogy Catherine-t olyan helyzetbe hozhassák, hogy ő lessen a harmadik szezon nagy ellene.

reign2.22_3

Delphine szála, bár tudom, hogy majd a következő évadban kaphat nagyobb szerepet, de nem lehetett volna akkor mondjuk annak elején rendesen felvezetni? Mert így csak zavaros és érthetetlen (bár tény, hogy figyelemfelkeltő), és elveszi a játékidőt azoktól a szálaktól, amiket viszont érdemes lett volna most kifejteni. Hiába érdekesek a motivációi, valamint az az erő, amit képvisel, Delphine karaktere borzalmasan kiforratlan, és jelen pillanatban mindössze csak annyira képes, hogy felkavarja az állóvizet. Tény, hogy érdekes dolgokat lehet még kihozni ebből a felállásból, az viszont már más kérdés, hogy megéri-e, meg hogy egyáltalán képesek lesznek-e dolgozni vele az írók (attól tartok, hogy nem).

Az epizód utolsó perceiben az írók mindent megtettek, hogy nagyjából összerántsák azokat a kapcsolatokat, amiket az évad első felében szétziláltak, ezért Mary és Francis hirtelen újra egymásra talált – aminek, ne értsetek félre, örülök én, csak túl hirtelen történt ahhoz, hogy teljesen hitelesnek tartsam. Az udvarhölgyek is újra összhangban vannak, és még Kenna is, aki borzalmasan kényelmetlen helyzetbe került, amit nem éppen a legetikusabb módon próbált megoldani, megpróbálja a legtöbbet kihozni helyzetéből – nem éppen a legetikusabb módon. Condé viszont szökésben, Catherine pedig bosszút forral, Francis utolsó, baljóslatú jelenetéről pedig már inkább ne is beszéljünk.

reign2.22_2

Szóval van itt alapanyag a harmadik szezonra, és valamilyen szinten az amúgy borzalmas második évad problémáit is sikerült megoldani (negyven perc alatt annyit, amire rá kellett volna szánni három-négy epizódot, de hagyjuk), csak abban kételkedem, hogy írók képesek lesznek normálisan élni ezekkel a lehetőségekkel.

Szerző

Avatar
Alapító és főszerkesztő-helyettes

A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .