Kicsi a bors és uncsi – Rango (2011)

Nagy reményeket fűztem a Rango című animációs filmhez, a trailer pedig csak tovább fokozta várakozásomat, ám a film nagy csalódást jelentett – Johnny Depp már régóta nem a megbízhatóságáról híres (aki látta az Into the Woodsot, az tudja miért).

rango

Rango igazi szoba-kaméleon, egész életét ugyanabban a terráriumban élte le, ugyanaz volt a gazdája, aki minden nap gondoskodott róla, ám a család költözésük során elhagyja Rangót a Mojave-sivatagban. A tapasztalatlan kaméleonnak elsőnek meg kell küzdenie az elemekkel, majd a ragadozókkal, míg végül megérkezik a fura szerzeteknek otthont adó Por városkába, ahol egy kis színészkedés és apróbb félreértések okán serif lesz, akitől mindenki hőstettet vár. De Rango valójában egy félős kisállat, akinek esze ágában sincsen megütközni a ragadozókból álló rabló-bandával, ám a szerelem, a becsület és a tisztesség megkívánja tőle, hogy leküzdve félelmét, megbirkózzon a feladattal.

Rango

Talán a film legnagyobb hibája, hogy a kínálkozó lehetőségek egyikét sem olt hajlandó kihasználni, kizárólag a megszokott klisék és lapos mondanivaló között mozgott a történet. Klasszikus western elemeket felvonultató mozi, mely rosszul operál mind a drámai, mind a vígjátéki elemekkel és a műfaj elcsépelt fordulatait ismételgeti, szinte már kínzó alapossággal.

A főszereplő, Rango útja, már a kezdetektől egyértelmű: a korábban félénk házi kedvenc a ránehezedő nyomás alatt és elvárásoktól körbevéve összeszedi minden erejét és bátorságát, hogy hőssé váljon – ismerős, igaz? Sajnos egy fordulat vagy jellembeli változás sincs, ami kellően eredeti vagy új lenne, ezáltal a karakter is belesüpped a filmre oly’ jellemző klisés világba.

rango.4

Ami viszont dicséretes az az animáció minősége, ugyanis az egyszerűen elképesztő: a sivatag homokszemcséi, vagy a víztározóból alázúduló hullám annyira realisztikus, hogy a néző szinte a Mojave-sivatag kellős közepén érzi magát. Az állatok megformázása szintén elképesztő, minden karakter egyedi szín és látványvilággal rendelkezik, ami sokszor többet megmutat egysíkú jellemükből, mint azt gondolnánk.

rango.3

Talán gyermeki fejjel jobb élményt képes nyújtani a film, ám attól tartok, a kétértelmű poénok (mondjuk ebből mindet ellőttek a trailerben) és utalások nem gyerekfejnek valók. Talán ha az alkotók eldöntötték volna, hogy most felnőtteknek vagy gyerekeknek kívánják elkészíteni a filmet, akkor legalább az egyik csoport élvezhette volna a mozit. A Rango nekem nagy csalódás marad, ami egyszer bőven elég volt.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..