Black Books (2000-2004): Második évad

Miután az első évadot már kiveséztük, jöjjön az aprócska könyvesbolt történetének második felvonása, ami egyébként személyes kedvencem. A humor intenzitását ebben a hat epizódban nagyjából a Kockafejek negyedik szezonjához tudnám hasonlítani – a széria zseniálisan debütált, ám ami ezekben a részekben történik, attól jócskán megfájdultak a rekeszizmaim és az állkapcsom is.

A minyonokat nem lehet lekoppintani – Végre otthon! (2015)

A Dreamworks stúdió a Madagaszkár, a Kung Fu Panda és az Így neveld a sárkányodat című filmjeivel (és azok folytatásaival) belopta magát mindenki szívébe remek poénjaival, meghökkentő témáival, és minden korosztály számára élvezhető történetvezetésével. Azonban a Végre otthon! minden eddigi tendenciával szembemegy, és csak egy színes, bugyuta filmecske, ami mindenki Continue Reading

Black Books (2000-2004): Első évad

Egy újabb zseniális, de igencsak rövid életű brit vígjáték, amiben részben benne van Graham Linehan (avagy a Kockafejek alkotójának) keze is: ez a Black Books röviden összefoglalva, ami nálam fényévekkel nagyobb sikert aratott, mint az IT Crowd, pedig azért az sem volt piskóta. Ezt a szériát nagyjából három nap alatt végigpörgettem Continue Reading

Pár gondolat a szerelmi háromszögekről

Mostanában igen sokat gondolkodtam a – YA-regényekben és tévésorozatokban igen gyakori – talán legmegosztóbb narratív elemről: a szerelmi háromszögekről. Elmélkedésem központjában pedig leginkább az állt, hogy milyen hatással vannak ezek a történetre és az adott történet fandomjára. Az agyam pedig, jó/rossz szokásához híven, nem hagyott nyugodni, úgyhogy végül megszületett ez Continue Reading