Már a Jurassic Park első része sem volt piskóta, hozott is rengeteg váratlan meglepetést, de Az elveszett világ tudott még újat mutatni, annak ellenére, hogy nagyjából ugyanarra a sémára építkezett, mint az előzmény.
Az első kaland túlélője Ian Malcolm igyekszik elfelejteni a parkban tapasztaltakat – bár nem sok sikerrel, mert álmaiban gyakran kísértik. Ebben azonban megakadályozza egy kotnyeles, ifjú tudós, Richard Levine. Richard tipikusan az a fajta ember, aki, ha szimatot kap, akkor megállíthatatlan. Ezúttal az Elveszett Világ témája foglalkoztatja, és megneszel valamit John Hammond kudarcba fulladt kísérletéből, melyben Malcolm is részt vett. Váltig állítja, hogy igenis kell lennie olyan eldugott helynek, ahol élnek még dinoszauruszok.
Levine addig-addig kutakodik, míg valóban talál rá nyomokat, hogy létezik az Elveszett Világ, és ezzel a lendülettel oda is rohan, hogy szemügyre vegye. Persze addigra már belerángatja az ügybe Iant, annak szigorúan nem-barátnőjét Sarah Hardingot, egy nyugdíjba vonult műszaki professzort és a segítőjét, valamint két gyereket. És persze a sztori nem maradhat el a konkurens cég, a Biosyn ármánykodása nélkül – pedig már azt hittük, megszabadulunk tőlük.
Amit első körben mindenképpen érdemes tudni Az elveszett világról, hogy nem az a fajta folytatás, ami önállóan is megállja a helyét. Mindenképpen szükséges az előzmény elolvasása, különben a kedves olvasó egy mukkot nem fog érteni az egész helyzetből. Ez pedig jócskán megterhelő lenne az amúgy is nagy mennyiségű biológiai és matematikai szakblabla mellé. Bizony! Ezúttal is élvezhetjük Ian Malcolm fantasztikus eszmefuttatásait, amikből elsőre semmit nem fogunk érteni – és szerencsére most is elmagyarázza az összeset.
Mindig elámulok egyébként Crichton sokrétű tudásán – elvégre nem csak paleontológiai ismeretekre volt szüksége a könyvek megírásához, hanem rengeteg műszaki, matematikai és biológiai ismeretre is. El nem tudom képzelni, hogy honnan szed ennyi tudományt. Nem mondom, hogy amikor pötyögök valamit, én nem nézek utána, de azért ez egy kicsit durvább. Persze nem elhanyagolható tény, hogy orvosi tanulmányokat is folytatott, amiért minden elismerésem.
Kicsit furcsa volt Hammond nélkül olvasni a sztorit, hiszen ő a filmmel ellentétben meghalt az első részben, de nem mondhatnám, hogy ez rontott volna az élményen. Tulajdonképpen kitépni se lehetett a kezemből a kötetet, amíg a végére nem értem, aztán úrrá lett rajtam a múltkor már emlegetett dino-elvonás. Egyébként fontos megjegyeznem, hogy már az első könyv is jelentősen eltért a filmektől – nos, a második résznek meg aztán köze nincs hozzájuk. Ez egyébként egyáltalán nem hátrány, mert baromi izgalmas, csak arra érdemes mindenkinek számítania, hogy a filmek az első rész után teljesen más irányba kanyarodtak, mint az eredeti történet.
Ha szerettétek az első részt, akkor nem érdemes megállni, az új kaland nem csak hozza a szintet, de talán még jobb is. Aki pedig még nem vette a kezébe ezeket a könyveket, az sürgősen tegye meg, mert ezt a kalandot nem szabad kihagyni!
Szerző
