Az eheti epizód ezúttal Cassandrára koncentrált, és feltárult ennek az imádnivaló lánynak minden kétsége, félelme és egyúttal bátorsága is. Ráadásként Eve ismét csatlakozott a csapathoz, igazi jutalom epizód ez A titkok könyvtára alkotói gárdájától.
A Könyvtárosokat ezúttal a Wexler Egyetemhez küldi a Könyv, ugyanis olyan rejtélyes eltűnések történnek itt, amihez egy jókora varázslat is szükségeltetik. Mielőtt a csapat elindul, Jenkins felvilágosítja őket a komplexum veszélyeiről: egy híres okkultista tervezte és építette az egészet (tulajdonképpen ő ihlette H. P. Lovecraftot is), így válogatott borzalmakban lehet része Eve-éknek. A csapat pedig megérkezése után rögtön kiszúrja az egyetemnél fellelhető furcsa dolgokat, melyek az ottani diákoknak szinte fel sem tűnnek.
Mióta kiszabadult a varázslat a világba, azóta itt ős megnövekedtek a szokatlan események, ám a varázslat mellett még a tudományra is szükség volt, hogy kaput nyissanak a világok között, és ezáltal átcsusszanhasson egy szörny, amit valami elképesztő módon kell táplálni. Ám a Könyvtárosok talpraesettek, nem félnek semmitől, és bátrak – akarom mondani, rettegnek, sosem tanulnak, de a szívük és eszük mindig a helyén van!
Ezúttal ismét Eve is besegít a három amigónak, és ez meg is látszik a humor szintjén – Orlissa sokszor azt rója fel az Agymenők stábjának, hogy már nem képesek egységként mozgatni a szereplőket, azonban itt hiába voltak külön az előző héten, a csapat mégis remekül mozog együtt, és dinamikájuk pontosan olyan jól kidolgozott é stílusos, mint korábban.
Cassandra sosem volt a bátorság mintapéldánya, ám eszét senki sem vitatta, azonban most lehetősége mutatkozott végre bátornak és aktívnak lenni. Cassie-t ugyanis nem kell félteni, mert bár korábban akadályozta a szőlőszeme, és például sosem tanulhatott tovább, mégis kezd túllépni a múlt sérelmein, és belátja, hol a helye a világban. Ezt jól példázza az ajánlat, amit kap, és bizony jól választ – ez a szál pedig remélem, a jövőben még kibontásra kerül, mert igencsak izgalmas, pláne azok után, amit Jenkins mondott.
Bár az epizód főleg Cassandra eszméletlen tudását és szellemi tevékenységét mutatja meg, azért sikerült belecsempészni valami igazán bájost és emberit Ezekiel jellemébe is, és bár sokszor viselkedik morgóan és beképzelten, amint a vízköpő mellé szegődött, egy percig sem jutott eszébe, hogy nincs szüksége felelősségre vagy útitársra, hanem boldog volt új barátjától.
Igen a Könyvtárosok megint okítottak, megnevettettek és most egy picit meg is ríkattak!
Szerző
