Számtalan szempontból vizsgálták – és kritizálták – már a Disney-filmeket: rasszisták? Jó példát mutatnak a gyerekeknek? Klisések, vagy a kreativitás csúcsát képviselik? És még folytathatnám a listát – és teszem is: melyik Disney-filmek felelnek meg a feminista elvárásoknak? Nos, erre a kérdésre próbálok választ adni ebben a cikkben.
Kezdjük először is azzal, hogy mi az a Bechdel-teszt? A teszt, amivel az „mérhető”, mekkora teret kapnak egy történetben a női karakterek, Allison Bechdel díjnyertes képregényrajzoló nevéhez fűződik, és először mindössze viccként indult, azóta viszont feminista alapkövetelmény lett. Az azonban továbbra is vicc, hogy milyen kevés kell ahhoz, hogy egy film átmenjen a teszten, és mégis mennyien buknak el rajta. A Bechdel-teszt ugyanis mindössze három előfeltételt állít a vizsgált művek elé: 1, legyen benne legalább két megnevezett női karakter; 2, ők ketten beszéljenek egymással; és 3,a beszélgetés ne egy férfi körül forogjon (a szerkesztőség ezen még annyit finomítana, hogyha mondjuk két hősnő arról beszélget, hogyan győzzék le a hímnemű főgonoszt, azt mi elfogadjuk, miután itt a kérdéses személy nem „férfi”, hanem „ellenség” mivoltában van jelen). Most pedig nézzük, hogyan muzsikálnak a Disney-filmek ezen a teszten!
A kis hableány (1989) – Határeset
Több megnevezett női karakter is van a filmben – Ariel, Ursula, Ariel nővérei, és Carlotta –, és ők többször beszélgetnek is egymással, de ilyenkor a téma legtöbbször egy pasi körül forog. Ariel és Ursula nagy jelenete másról sem szól, minthogy Ariel Erikkel akar lenni, tehát ez nem játszik. Ariel nővérei csevegnek arról, hogy Ariel szerelmes – ezt talán elfogadhatjuk, mert végül is Arielről van szó, nem Erikről, bár a lányok inkább Tritonnak mondják mindezt, semmint egymásnak. Aztán van egy szcéna Ariellel és Carlottával, de ott meg Ariel éppen néma, és azért hiába van róla szó, ő ténylegesen nem vesz részt a beszélgetésben. Szóval határeset.
A szépség és a szörnyeteg (1991) – Igen
Apróság, de a film pont átcsusszan a léc felett: Belle és Kanna Mama röviden beszélget a vacsorát illetően. Plusz még a Szekrény is beszáll a beszélgetésbe, bár azt azért megkérdőjelezhetjük, hogy a „Szekrény” megnevezett karakternek számít-e.
Aladdin (1992) – Nem
Miután Jázminon kívül nincs másik megnevezett női karakter a filmben, az Aladdin már az első pontnál csúfosan elbukik.
Oroszlánkirály (1994) – Igen
Sarabi és Sarafina – Nala anyja – megtárgyalja, hogy elengedjék-e a gyerekeket a „víznyelőhöz”, ahol Nala is közbeszól. Szóval az Oroszlánkirály átmegy a teszten, de ő is csak egy kis félperces jelenet miatt.
Pocahontas (1995) – Igen
Pocahontasnak és Nakomának van egy-két közös jelenete, ahol elbeszélgetnek, bár a beszélgetések középpontjában legtöbbször vagy Powhatan, vagy Kocoum áll – de azért Pocahontas vad, kalandvágyó természete és a lányok barátsága is szóba kerül, úgyhogy a film átmegy a rostán.
Hercules (1997) – Nem
Bár több megnevezett női karakter is van a filmben – Megara, Héra, Alkméné –, de ők sosem beszélgetnek egymással. Szóval ismét bukta. (Na, jó, talán a múzsák miatt átmenne a film, de miután ők nincs is igazán megnevezve, meg nem is igazán részei a narratívának, ezért amondó vagyok, miattuk még ne engedjük át a filmet.)
Mulan (1998) – Igen
A film elején Fa Li és Fa nagymama azon bosszankodik, hogy Mulan késik, majd szóba kerül a szerencse is, és a család becsületének védelme, majd pedig Mulan is „elcseveg” a házasságszerzővel a megfelelő viselkedésről. Ugyan mindez a férjszerzés köré épül, a központi problematika inkább a társadalomnak való megfelelés, nem egy kézzel fogható férfi, úgyhogy amondó vagyok, ezt elfogadhatjuk.
Atlantisz (2001) – Igen
Miután a felfedezőcsapatban több nő is található – Helga Sinclair, Audrey Ramirez, Mrs. Packard –, útban Atlantisz felé bizony szóba kerülnek köztük olyan dolgok, mint például a Leviatán támadása, vagy a tengeralattjáró szétesése. Szóval itt végre mindenféle belemagyarázás nélkül mondhatom, hogy a film átmegy a Bechdel-teszten, miután ezekben a jelenetekben még csak átvitt értelemben sem tűnik fel pasi.
Lilo és Stitch (2002) – Igen
Miután a film középpontjában két elárvult nővér áll, ahol a fiatalabbat az idősebb gyámsága alá helyezték, bizony nem kevés olyan jelenet van a filmben, ahol Nali és Lilo kifejezetten súlyos témákról beszélget. Ezen felül pedig Lilónak a csoporttársaival, köztük Mertle-vel is van pár szóváltása.
A hercegnő és a béka (2009) – Igen
Ha Tiana és Charlotte közös jelenetei nem is mennek át feltétlenül a rostán – miután Charlotte legtöbbször arról beszél, hogy hozzá akar menni egy herceghez –, Tianának bizony van pár jelenete az anyjával, Eudorával, valamint Odie mamával, a vudu papnővel, ahol a téma Tiana álométterme, Tiana életútja, valamint akörül forog, hogy mi is fontos az életben.
Aranyhaj és a nagy gubanc (2010) – Igen
Aranyhajnak és Gothel anyónak bizony van pár beszélgetése Aranyhaj születésnapjáról, a kinti gonosz világról, és egyéb dolgokról, amikhez semmi köze nincs a pasikhoz – csak Gothel anyó nem is annyira burkolt hiúságához.
Jégvarázs (2013) – Igen
Hason a helyzet, mint a Lilo és Stitch esetében: adott két elárvult nővér, akiknek bizony mindenféle pasi hozzáadása nélkül van mondanivalója a másikhoz – beszélgetnek például Elsa koronázásáról, arról, mit tett Elsa (akaratán kívül), de a film elején még a hóemberépítés is szóba kerül, tehát ez a film is könnyedén veszi az akadályt.
A végeredmény tehát: a tizenkét vizsgált filmből tíz átment – ha A kis hableányt is belevesszük, akkor tíz –, ráadásul az utolsó, ami megbukott, 1997-ben készült, valamint minél közelebb kerülünk a jelenhez, annál kevésébe kellett törnöm a fejemet, hogy vajon volt-e olyan jelenet, ami megfelel az elvárásoknak, és egyre kevesebbet kellett magyarázkodom az esetleg megtalált szcénák miatt. Szóval én kifejezetten elégedett vagyok.
Szerző
