Mivel jövőre várható a Catalyst névre keresztelt folytatás, így jobbnak láttam, leporolom ezt a kicsikét. A Mirrors Edge, igaz semmilyen tekintetben sem a legegyedibb játék, mégis van benne valami, ami képes megfogni az embert, aztán átdobja épületeken, riasztókon, bármin.

Mirrors edge1

Játékunk központi alakjai a Futók, olyan személyek, akik ilyen Yamakasi stílusban rohangásszák körbe a várost, fittyet hányva a rend szilaj őreire, hogy a kért csomagot időben leszállítsák. Főhősnőnk, Faith is ezen Futók egyike – meg lehet kockáztatni, hogy a legjobb –, akinek egyik pillanatról a másikra hatalmas felelősség zúdul a nyakába: egy nagyon fontos embert holtan találnak és Faith testvére, Kate lett a fő gyanúsított, akire persze ügyesen rákenték a gyilkosságot. Közben megjelenik egy ex-futó, aki ma már sokkal inkább károkozó, és kedves Jacknife mindenképpen ki akarja iktatni Faih-et.

Mirrors edge4

Alapjáraton nem vagyok híve az ugrálós/rohangászós játékoknak, de a Mirrors Edge egyből meggyőzött arról, hogy őt viszont csak szeretni lehet – a kisebb hibáit meg túl kell valahogy élni. Mert bizony, ez a játék koránt sem tökéletes: az adott város, amiben élünk, kicsit olyan, mintha egy nagyon lecsupaszított makett lenne, ami az ugró és mászó technikák miatt nagyon is jó, de hosszútávon finoman szólva is belehet kattanni a látványtól – és ezt úgy mondom, hogy én nem vagyok grafika függő. Magával a lecsupaszítással nincsen semmi gond (hiszen valahol az is szépnek számít), csak annyi a baj vele, hogy ez néha már túl sok.

Mirrors edge3

Másik nagy bajom a karakterisztika: Faith-el nincsen semmi gond, ő remekül meg van alkotva, mint menő nő és aggódó nagytestvér, a töltelék szereplőkkel már több baj van. Eleve a reziden gonosz Jacknife teljesen súlytalan (a szó legszorosabb értelmében), és bár lehet érteni a motivációját – ami egyszerű, mint a faék –, de csak annyival több/jobb az átlag bajkeverőktől, hogy neki több csókosa van a nagyok között. Faith segítői is eléggé papírmasé jellegűek, látjuk és halljuk, hogy vannak, de mégsem érezzük a pixelhalmaz mögött a lényeget.

Mirrors edge2

Mindezen bajai ellenére én nem nagyon tudok haragudni a Mirrors Edge-re, hiszen a történet jó, a főszereplő is, valamint a Parkour technika is egy remek újítás volt az alkotók részéről – hálásan köszöni a Dying Light az ötletet. Nagyon emberfüggő, hogy ki mennyire fogja szeretni, vagy utálni, de én csak annyit mondok: egy próbát mindenkinek megér.

Mirrors edge5

Szerző

Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .