A szeretnivaló „nemszeretem” – Az arany iránytű (2007)

Kifejezetten szeretem a gyerekmeséket, így Az arany iránytű is azonnal belopta magát a szívembe a megtekintés után, és a többszöri megnézése arra sarkallt, hogy vegyem meg a három igen méretes kötete belőle. Az Úr sötét anyagai talán az egyik legemlékezetesebb olvasmányommá vált, de rávilágított arra, hogy valójában ennek a filmnek pont az okozta a vesztét, hogy mesefilmnek adták el.

aranyiranytu.4

Lyra Belacqua (Dakota Blue Richards) árva kislány, aki a Jordan College falain belül él, tudósok veszik körbe, akik olykor morcosak a kislány csíntalansága láttán, olykor pedig élvezik gyermeki báját. Lyra daimónja Pantalaimon, vagyis lelkének kivetülése még nem nyerte el végleges alakját, így annak megfelelően igazodik állati külseje, amilyen hangulatban a kislány van. Lyra legfőbb támogatója, Lord Asriel (Daniel Craig) hosszú útról tért vissza a Jordanba, és egy olyan felvételt hozott magával, ami nemcsak a Kollégium vezetésének figyelmét kelti fel, hanem a Magisztériumét is.

aranyiranytu.1

A Magisztérium elküldi képviselőjét, Marisa Coultert (Nicole Kidman) az ügy kivizsgálására, a hölgy pedig annyira megkedveli Lyrát, hogy magával kívánja vinni a lányt mindenhova, hogy a cserfes kislányból igazi nő váljon, na meg persze a Magisztérium hű katonája. Csakhogy Lyra egy különös szerkezetet őriz, az aletiométert, mely képes megmutatni a jelent, a jövőt és a múltat is, csak tudni kell olvasni benne. Lyra különösen tehetségesnek bizonyul ebben, és az aranyiránytűnek köszönhetően találkozik boszorkányokkal, északi páncélos medvékkel, egy aeronautával és egy olyan kalandban lesz része, mi alapjaiban változtathatja meg az ismert világot. Lyrát a viszontagságok közepette az iránytű, a jó szíve és egy végcél vezeti: megtalálni eltűnt barátját, Roger Parslow-ot (Ben Walker).

A film egy hihetetlenül mesés, távoli és mégis oly közeli, új világot mutat be a nézőnek. Itt a világot a Magisztérium irányítja, mely vallási alapon dönt a működésről, atomműhelyek szolgáltatják az elektromosságot az embereknek, és mindenkinek van egy daimónja, a boszorkányok bár elkülönülnek az emberektől, mégis valódi és létező személyek, de mindezeken túl a legmeglepőbbek a páncélos medvék, vagyis a beszélő, eszközt kovácsoló medvék, akiknek ugyan nincs daimónjuk, de lelkük igen.

aranyiranytu.2

A szövevényes és bonyolult világrendszert talán nem is képes teljesen visszaadni a film, és ezért is vártam oly’ nagyon a fojtatást, ami sajnos nem készült el, mivel Az arany iránytű a bukások közé sorolandó. Pedig minden adott volt a sikerhez, mivel a látványvilág pazar és lélegzetelállító (mindig visszatérek a medvékhez, méghozzá jó okkal, mert talán ők voltak a legszebben kivitelezve), a casting zseniális: a legkisebb daimónoknak is olyan színészek adták a hangjukat, mint Kathy Bates vagy Jim Carter. A történet kifogástalan és rejtélyes, nem követik el a szokásos „nem magyarázom meg, mert…” hibát, hanem okosan adagolva minden kiderül a végére – vagyis majdnem minden.

aranyiranytu.3

A bukás oka abban keresendő, hogy a film egy bájos fantasy, míg az eredeti könyv, Az Északi Fény egy komoly filozofikus mű a vallásokról, hitről, a lélekről a lét és nem-lét közötti vitáról. És bár imádom a filmet, sokszor újranézem, mert kedves, de a történet igazán egyedi ízét most csak a könyv képes visszaadni, és higgyétek el, érdemes elolvasni minden betűjét, még akkor is, ha a három kötet egyben rendkívül soknak is tűnik. Az egyik legmeghatározóbb könyvélmény Az Úr sötét anyagai, és ezt ennek a filmnek köszönhetem!

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.