Paula Hawkins – The Girl On The Train

the-girl-on-the-train

„Egy nyírfa alá van eltemetve a régi vasúti sínek mellett, sírját egy kőhalom jelzi. Igazából nem nagyobb egy apró kavicskupacnál. Nem akartam felhívni a figyelmet a nyugvóhelyére, de meg kellett emlékeznem róla. Békésen pihen ott, nem zavarja senki, nem hallatszik más, csak madárdal és az elhaladó vonatok morajlása.”
Rachel Watson egy lecsúszott, harmincas éveiben járó nő, aki mindennap ingázik London én az otthona közt. Elvált, nincs gyermeke, ráadásul alkoholista, kirúgták a munkahelyéről, és csak egy barátnője, Cathy, fogadta őt be lakótársként. Rachel minden nap, amikor a szokásos vonattal utazik Londonba – hogy azt színlelje, munkába megy – a régi házától pár számmal arrébb mindig megnéz egy szinte ugyanolyan lakást, ahol egy ismeretlen házaspár él, akiket Jessnek és Jasonnek keresztelt el magában. Látja őket, hogy felhőtlen életük van, nagyon szeretik egymást. Elképzeli, mivel foglalkozhatnak, mi a hobbijuk, milyen az életük, igazi szerelmes regénybe illő álompár. Ám egy nap Rachel valami olyat lát a vonatablakából, amire sosem gondolt volna, és ami megváltoztatja az életét.

Pár hónapja már nálam volt ez a könyv, ám csak pár napja végeztem vele, de az utolsó százötven oldalt egy nap alatt olvastam ki. Nem tudod letenni, ha már belendültek az események. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az eleje döcögős, nagyon szép életképeket fest le elénk. A megfáradt, magába roskadó Rachelt, akinek egyetlen gyógyíre a pia. Akinek sok borzalmon kellett átesnie. És ott van Megan, akit Rachel tökéletesnek lát a vonatról, ám közel sem az. Meglepő, döbbenetes titkokat rejt. Ugyanúgy ahogy a férjek is. Tom, Rachel volt férje se nem elítélendő, se nem rokonszenves egyszerűen csak úgy van. Persze törődik Rachelel, de szeretné a maga életét élni. Scott, Megan férje pedig szintén ilyen. Voltaképp nem is ismerjük meg az eredeti énjét, csak azt, ami a sorsfordító esemény után megmutatkozik belőle. Tudjuk, hogy féltékeny, de azt is tudjuk, hogy szereti Megant, a történtek után viszont, mintha egy másik ember lenne.

A történet zseniális. Ott van az orrunk előtt a megoldás, az írónő konkrét utalást tesz rá, mégse vesszük észre, mert egyszerűen nem tudunk arra gondolni, hogy az a személy lehet a tettes, fel sem merül bennünk, mert sokáig nem vonunk párhuzamot közöttük, de egyértelmű, és világos, mi is történt. A dolgokat színesíti Rachel iszákossága, ahogy nem emlékszik vissza az eseményekre, ahogy belekeverődik Megan teraputája, illetve Tom új felesége és kislánya, Anna és Evie. Csak egy két „lyuk „van benne, ami nem is annyira lyuk, csak egy két talán kihagyott lehetőség. Miért nem ment oda megkérdezni ezt, azt, miért ilyen kelekótya a rendőrség, a rendőrség miért nem gondolt rá, miért nem kérdezték ki őt stb. Igazából olyan kérdések, amik felett mi is szemet hunyunk, csak azután vállnak kérdésekké miután végig olvastuk az egészet.

A szöveg maga szenzációs. Igazi Thriller és nem a cselekménye miatt, hanem a leírása végett. Annyira leköti a figyelmünket és beszippant a világukba, hogy sokszor megesett az, hogy felnéztem a könyv lapjaiból és fájt a lelkem.  Főleg, amikor Rachel leírja a múltját, vagy amikor Megan mesél magáról. Ráadásul naplószerűen van megírva mindig egy adott szereplő szemszögéből. A tragédiáik szívet szaggatóak, rettentően megérintők, s bár maguknak csinálták bajt, valahogy igazán nem tudunk rájuk haragudni, hiszen emberek, mint mi vagyunk.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, mert nagyon jó személyiség rajzokat tár elénk, döbbenetesen van megírva. Nagyon sokáig nem lehet rájönni, ki a gyilkos, szinte végig nem is értjük mi az összefüggés a szereplők között, max annyi, hogy Rachel látta, amit látott. Nagyon izgalmas, nagyon megkapó a történet, végig lehet izgulni az egészet, s bár egyikük biztosan nem éli túl, azért a többieket lehet félteni sokszor.  Megjegyezném, hogy lesz belőle az év végén film, és nagyon remélem, hogy jó lesz, és visszahozza a történetet. A casting alapján pedig a szereplőkre nem lehet panaszom, szinte mindegyikük remek választás volt, alig várom.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..