Érdekes egy epizódnak bizonyult az eheti: eléggé filler szagú rész, kevés történéssel, viszont annál meghökkentőbb csavarral – és még lassan a Kendra-Ray párossal is kiegyezzek.
Kronos megtámadta az Időlovast, ami így hátrahagyta Kendrát, Sarát és Rayt 1958-ban. A hajón komoly harc veszi kezdetét, míg végül a kapitány és Snart minden erővel az ellenségre koncentrál, hogy lehetőséget biztosítsanak Jaxnek és a professzornak a menekülésre. De egy igazi csapattag nem hagy hátra senkit, így Firestromként visszatérnek segíteni kapitányukat, akit kiütve találnak, miközben Snartot foglyul ejtette az Időmesterek egyszemélyes hadserege. Azonban nem tudnak ezzel foglalkozni, ugyanis a hajó irányíthatatlanná válik, és agy kétséges, hogy valaha visszajutnak-e 1958-ba.
Eközben a hátrahagyottak kénytelen berendezkedni egy számukra ismeretlen világba. Ray nem veszti el a reményt, és hetek telnek el, mire az első adóvevőjét be tudja üzemelni, katasztrofális végeredménnyel. Egy szerkezetet álmodott meg, ami képes jelezni az Időlovasnak hollétüket és idejüket, így a kapitány könnyen rájuk találhat. Ugyanakkor Sara minden hitét elvesztette, így számára a sorozatos kudarc inkább csak olaj a tűzre, így inkább elhagyja a párost, akik így magukra maradva végre olyan életet élhetnek, amiről álmodtak, persze leszámítva a körülményeket.
Ray és Kendra kapcsolata számomra szokatlan, ugyanakkor a nőnek olyan érvei vannak új választottja mellett, amivel nem lehet vitába szállni. Kettejük között valóban kialakult egyfajta kapocs, még akkor is, ha Kendra több ezer éves, és a sorsát előre megírták. Ray hozzáállása a felépített életükre az 50-es években kissé gyermekded, de egyúttal szerethető is, ugyanakkor Kendrának is mélységesen igaza van a dolgokban.
Hunter kapitány visszatérte érdekes fordulatot vitt az epizódba, de ezt Sara hozzáállása überelte. Az epikus harc pedig önmagában majdnem a fénypontja lett az amúgy kissé döcögősen induló és zajló résznek, de az igazi csavar Snartnál zajlott le. Olyan információk kerültek napvilágra, amik egy kissé nyugtalanítóak, ugyanakkor magukban hordozzák a reményt, a megbocsátás, és a siker ígéretét.
A Legends of Tomorrow eheti része ugyan lassúnak bizonyult, és itt-ott hibádzott a felvezetés, de még mindig nagyon ügyesen operál a készítő csapat a történettel, a meghökkentő csavarokkal, és a lenyűgöző karakterekkel, akiket szintén lenyűgözően tehetséges színészek alakítanak.
Szerző
