Habár a The Sims 4 már jó ideje hasít a játékok egén, ennek ellenére különösebben nagy névre és népszerűségre még mindig nem sikerült szert tennie ellentétben elődeivel. Erre persze rá is szolgál a játék, valamit nagyon elnéztek ezúttal az EA-nél.
Telepítés után a karakteralkotás még viszonylag zökkenőmentesen ment. Igaz, néha nem tudtam, mit hol keressek, de hamar rájöttem. Amikor azonban már némi gúnyát is rá kellett ölteni a simemre, akkor már kicsit húztam a számat. Néhány megadott opcióból lehet ugyan választani, de nem igazán vitték túlzásba, úgyhogy ez nem az a játék, ahol valaha is divatdiktátorok leszünk. Miután mindezt már túléltem, jöhetett a szakma és egyéniségválasztás. Na, ez bejött, mivel sokkal több lehetőséget kínált. Nekem, mint fő kockának, ehhez illő szakma is kellett, így be is nyomtam a simemet főállásúnak.
A következő döccenője akkor jött a játéknak, amikor lakhelyet kellett választani. Aki játszott korábban, az tudhatja, hogy az eddigi rendszerben elég szép nagy területeken válogathattunk különféle házak közül, de akár építhettünk is egyet magunknak. No, ennek búcsút mondtunk. Mindössze két világ közül dönthetjük el, hogy melyikben éljen a drága jószág, majd azon belül a játék utal ki egy pecót. Azt meg se említem, hogy ezek a világok ráadásul borzasztóan kicsik, így hát igazi kispolgári élet várja a simet: munka és kocsma adja az össz kimozdulási lehetőséget.
Ami a berendezést illeti, abban azért van némi potenciál, ugyanis amellett, hogy sok bútor közül lehet válogatni, felkínál tematikus szobákat, amiket berendezhetünk ugyanúgy, de egyéni kombinációkra is lehetőség van. A bútorok elég jól néznek ki, úgyhogy ezért adtam egy piros pontot. Eltűnt a riasztó a rendszerből. Tűnődöm azóta, hogy vajon a The Sims 4 világában nincsenek betörők, vagy egyszerűen csak magukra hagyták a lakosokat, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak. A pénz ügyében ezúttal már nem voltak annyira fukarak a készítők, most már azért marad rá keret, hogy az ember lány (vagy fia) berendezze a pecóját úgy, ahogy tetszik, és utána még egy fröccsre is marad pénz.
Ami a simek működését illeti, az is igen sok kívánnivalót hagy maga után. Egyrészt, ugyan több opciót kínálnak a kívánságok, főleg, ha a sim inspirált állapotba kerül – és ezt igen gyakran teszi – viszont minden irritálja, ami nem csillagászati árú. Kezdve a hűtővel és befejezve a neki nem tetsző tapétával. Persze, eddig is volt ilyen lehetőség, viszont nem bújt ki a simekből úgy ötpercenként és ha nem változott a helyzet, akkor egy idő után megbékélt. Na, ez mostanra elmúlt. A barátkozás látszólag könnyebbé vált, mivel a rendszer jelzi, hogy mi az, amivel jó pontokat szerezhetünk a többieknél. Ezzel csak az a probléma, hogy ez egy életszimulátor lenne és ez így nem valami életszerű. Igenis mondunk néha rossz dolgokat, vannak, akiknek unszimpatikusak vagyunk. Ez egy normális dolog.
Ami a kezelőfelületet illeti, ugyan kiismerhető, de cseppet sem praktikus. Mivel minden alapállapotban le van rejtve, mindent körbe kell nyomkodni, hogy megtaláljuk például a sim szükségleteit, vagy a munkahelyi elvárásokat. Ezzel kitágult a kép, csak igazából tök fölöslegesen, hiszen eddig is jól beláttuk a tereket. A kamera mozgatására már több mód van, de bár ne lenne. Tulajdonképpen bármelyik opciót választom, mindig kényelmetlen, mivel bizonyos funkciók az összesből hiányoznak – csak épp mindegyikből más. Mindezeken túl az utazásélmény visszaesett a The Sims 2 szintjére, viszont mivel igen kevés helyre mehetünk, tulajdunképpen ez gyengébb, mint a második játékban.
Összességében az EA szerintem gondolja át ezt a játékot mégegyszer, mert nagyon nem sikerült. Ha ez a tendencia így marad, akkor lehet, hogy jobban tennék, ha nem gyártanának több Sims-játékot. Én pedig most visszatérek a hármas példányhoz, de sürgősen.
Szerző
