Catleennel kifejezetten vicces dolog leülni interjúzni. Nem csak mert barátok vagyunk az egyetem kezdete óta és tudom az összes válaszát, de mindezen még jót mulatunk is. Én személyesen végignézhettem a cosplayes fejlődését, most itt az ideje, hogy ti is betekintést nyerjetek.
Név: Kriszti
Becenév: Catleen
Csillagjegy: Kos
Szülőváros: Budapest
Foglalkozás: Újságíró, rendezvényszervező
Kedvenc film/sorozat: Firefly, Star Trek
Kedvenc játék: Tomb Raider, Resident Evil
Háziállat: kutya, macska, mókus, minimalac
Mikor jártál először conon?
Én nem a klasszikus értelemben vett conon ismerkedtem meg elsőnek a cosplay világával, hanem még az első PlayIT-en, 2011-ben. Aztán jött több kisebb rendezvény: Harry Potter tematikájú találkozó, HoldfényCon vagy a Cosplayer Expo, és valahol ebben az időszakban vesztem el végleg a cospay világában.
Mi volt az első cosplayed?
Daphne Greengrassnek öltöztem be a Harry Potter könyvsorozatból, barátnőm kért fel erre a „szerepre”, mivel ő nagy rajongója Malfoynak, és ki mást is nézte ki magának, mint az ifjú mardekáros leendő feleségét, Astoriát.
Csapatban szeretsz beöltözni, vagy inkább egyénileg?
Mindenképpen csapatosan, jó érzés, mikor többen ugyanabból a fandomból vagy sorozatból öltözünk be, és ilyenkor röpködhetnek a vicces beszólások, a karakterekhez méltó mozdulatok. Nemrég ismét volt ehhez szerencsém, ugyanis a nyári conra egy kisebb Resident Evil csapat is összejött, na, ott aztán volt vihogás bőven.
Te ugye eleinte csak vásárolt cosplayeket öltöttél magadra. Mikor kezdted magadnak készíteni?
Igen, a jelmezeim egy része nem általam készített, még 2014-ben kezdtem el tanulni a folyamatot, elsőnek persze csak kisebb kiegészítőkkel próbálkoztam (inkább kevesebb, mint több sikerrel), manapság pedig már a ruháimat is én varrom, illetve megrendelésre is készítek ezt-azt. Bár a mai napig vannak olyan cosplay-terveim, amiket egyszerűen nem lehet megvalósítani vett darabok nélkül.
Mi az, amin a legszívesebben ügyködsz (a cosplayeiden)?
A kiegészítők, illetve a páncélelemek. A varrás nekem még mindig nehezemre esik, sokszor veszekszem a varrógéppel – vicces módon a gravírozóval vagy a hőlégfúvóval már kevésébé.
A cosplayen felül is rengeteg dologban részt veszel. Mikben ügyködsz jelenleg? (höhö, a blogon kívül) 😛
Igen, ez így van. Jelenleg a TimePass Meetupok egyik szervezője és konferálója vagyok, és erről rendszeresen tudósítok is. Illetve a nemsokára megrendezésre kerülő HungaroCon médiafelelőse vagyok. De a Living Dream Project alapító tagjaként is ismernek, illetve a nyári conon volt szerencsém nekem levezényelni a geek kerekasztalt, ami igazán nagy kihívás volt a számomra, borzasztóan izgultam, remélem nem látszott annyira.
A mostani legbüszkébb projektem, meg persze a szívem egyik csücske a HCC, vagyis a Hungarian Cospix Community, aminek ötletgazdája és alapítója is vagyok – vagyis egy cosplayesek, videósok és fotósok számára alkotott csoport, ahol végre összeér a szubkultúránk minden szelete. Az ötlettel még tavasszal kerestem fel a TimePasst, mivel ők voltak azok, akik tényleg komolyan vették a cosplayesek világát, és hajlandóak voltak tenni ezért az ügyért. Ennek lett az eredménye a havonta kihirdetésre kerülő nyertes, a nyeremények hosszú sora, ami ráadásul azzal is együtt jár, hogy új tehetségeket fedezünk fel. A csoportban talán az egyik legmeghatóbb dolog számomra a képekhez fűzött hozzászólások, az élmények megosztása, a boldogság és kreativitás, ami egy-egy jelmezzel vagy képpel együtt jár, még néha nekem is elpárásítja a szemem, pedig én kemény horrorokon edződtem!
Vannak nagyobb cosplayes terveid a jövőre nézve? Versenyek, külföld?
Nagy vágyam a külföldi kijutás, a magyar cosplayes szubkultúra hírének terjesztése, meg a versenyzés maga is, bár engem ezen a téren inkább a zsűrizés nyűgözött le mindig is: a sok tehetség, az újoncok, a bátorság, ami már a jelentkezésnél kezdődik, mind-mind olyan dolog, amit támogatni és értékelni kell.
Van valami, amit úgy érzel, hogy a cosplaynek köszönhetsz?
Rengeteg dolog, a kreativitás egy új szintje, a különleges látásmód, a bátorság, amit a barátaim adnak (persze a nagyrészük cosplayes), és persze az az apróság, hogy nem férnek el a cuccaim a lakásban, ahogy a jelmezeim a szekrényben, és a parókáim a fiókban.
