Az évad felénél járunk és mondhatjuk, hogy igazán pörögnek az események. Habár Flora legalább előkerült, azt azért továbbra sem állíthatnám, hogy minden rendben van Shelbyék körül, különösen ez után az epizód után.
Az epizódot egy kis időutazással kezdhettük, mivel a háznak is megvan a maga története, nem csak a falunak. A csini kis vityilló valaha egy Edward Phillippe Mott (Evan Peters) nevű földesúré volt, akiről nem mondhatnánk, hogy túlzottan jól bánt volna a szolgáival. Kivéve persze egyet, a titkos szeretőjét – Mr. Mott ugyanis meleg volt. Ezt a viselkedést azonban nem tűrhette szó nélkül kedvenc Hentes Thomasinunk, így ő is az áldozati listájára került annak idején. Viszont amikor visszatérve a jelenbe a Hentes és brigádja ostrom alá veszi a házat, az ő szelleme az, aki végül kisegíti a házaspárt és a kislányt a házból. Ezzel azonban még igencsak messze vannak a megmeneküléstől, sőt, tulajdonképpen ez az a pont, ahol beleesnek az események sűrűjébe.
Mindeközben Lee a rendőrök kezei között küzd a szabadságáért. Mindenáron rá akarják bizonyítani, hogy megölte a férjét. Végül hosszú vallatások sora után kénytelenek elengedni, mert sehogy sem tudják rábizonyítani, hogy hazudik. Kilépve az őrsről az első dolga telefonálni, Matt azonban nem veszi fel a telefont – ő pedig tudja, hogy ez nem jelenthet jót.
Kifejezetten elégedett vagyok az epizóddal. Tele volt akcióval, ijesztgetéssel, na és persze a menekülés reményével. Ha nem tudnám, hogy még bizony hosszú út vár a szereplőkre, én is fel akarnék lélegezni – csak épp tudom, hogy nem érdemes.
Thomasin egyébként egy rémesen érdekes karakter. Minden egyes alkalommal, amikor egy kicsit többet tudunk meg róla, azt hiszem, hogy megértettem őt. Persze, aztán mindig rájövök, hogy kicsit sem, így talán elkönyvelhetjük, hogy pszichopata. Ezt már embere válogatja, hogy kinek tetszik, vagy kinek nem, viszont el kell ismerni, hogy Kathy Bates pokolian jól hozza ezt a szerepet is. Ezúttal ráadásul nem a boszorkány hatalma alatt láthattuk őt, hanem egyedül, a brigádja élén, ami megint egy másik oldaláról mutatta meg a Hentes karakterét.
És hát Kathy Bates mellett végre felbukkant mindenki nagy kedvence, Evan Peters is. Hát, azt meg kell hagyni, hogy furcsán jól áll neki ez a rizsporos paróka az akcentussal. Ez kissé bizarr tény, de legalább megtudtuk, hogy van olyan ember, aki ezt is tudja viselni – én valahogy ebben mindig kételkedtem. Első pillantásra borzasztóan egyszerű karaktert kapott, az elkényeztetett kis földesurat, aki előszeretettel él vissza a hatalmával. Azonban kísértetként már egy teljesen más helyzetbe kerül, ami értelemszerűen más viselkedésmintát vár el. Látszólag segíti Shelbyéket, a saját bevallása szerint azonban mégsem teljesen. Én már nagyon kíváncsi lettem, hogy mi is akar kisülni Mr. Mott karakteréből – és remélem, hogy nagyot fog szólni.
Jó sok minden történt a héten és biztos vagyok benne, hogy a jövő hét sem tartogat kevesebb eseményt. Azt persze el kell ismerni, hogy már muszáj volt az eseményeknek beindulni, hiszen még a végén kifutnánk az időből. Így hát most nincs is más teendő, mint lefeküdni és rémálmodni.
Szerző
