Az illusztris szereplőlista volt az, amiért beválogattam a Chance-t a pilotmustra listámra. Hugh Laurie és Ethan Suplee egy közös produkcióban, ráadásul egy ígéretes feszült thrillerben felkeltette a figyelmemet, és bár szeretem a lassú kimenetelű sorozatokat, a Chance mégis túl elvontnak és túl kuszának tűnik nekem.
Eldon Chance (Hugh Laurie) egy különleges orvos, aki felméri a betegek állapotát és hátterét, majd a megfelelő orvosi segítséghez irányítja őket. Legtöbbször mentális betegeken, depressziósokon, szorongókon segít, ám ezúttal egy skizofrén hölgy kérte a segítségét. Jaclyn Blackstone (Gretchen Mol) kihagy a memóriája, és előtör belőle egy új személyiség, Jackie, a kiváltó ok pedig a férje, a gyilkossági nyomozó Raymond (Paul Adelstein), és a bántalmazás. Eldon egy rendkívül jó pszichológushoz, Suzanne Silverhez (LisaGay Hamilton) irányítja betegét, akivel pár héttel később találkozván látja, hogy sokkal jobb állapotban van.
Eldon válása során anyagi gondokkal is küzd, ráadásul a legváratlanabb pillanatban felhívja őt Suzanne azzal, hogy Jaclyn-t megtalálta a férje, és brutálisan megverte. Eldon látogatása után jobban szívén viseli a nő sorsát, mint azt megszokhatták tőle kollégái, és ez bizony bajba is sodorhatja őt a brutális férj előtt.
A lassan beinduló cselekmény sosem volt az erősségem, de ha látni a sorozatban egy irányvonalat, akkor vevő vagyok rá (pl Gyilkosság). Azonban a Chance-ben semmi útmutatás nincs a nézőnek, hogy mire is számítson. Kapunk néhány szereplőt, akik kollegiális vagy baráti viszonyban állnak, de hogy hova akarna kifutni a történet, vagy mi az alapszituáció, arról semmit sem mutatnak meg az alkotók. Látunk valamit, de inkább olyan, mintha egy könyvet a közepén kezdenénk el olvasni, miközben sem a rövid tartalmát, sem a zsánerét nem ismerjük.
Hugh Laurie ezúttal nem Doctor House-ként praktizál, és ezzel bizony még inkább sikerül árnyalni amúgy is fényes és sokrétű karrierjét. De aki leginkább magasra tette a mércét az Ethan Suplee – a Nevem: Earl rajongóinak nem kell bemutatni őt –, nem hétköznapi alkatát ügyesen felhasználva egy nagyon érdekes személyiséget játszik, aki bár igen keveset beszél, rendkívül erős, de annyira okos és ravasz, hogy az elképesztő.
Hogy hova fog kifutni a Chance alapfelvezetése, vagy éppen lesz-e benne valaha értelem vagy izgalom, azt nem tudom megmondani. Nekem sem sikerült benne meglátnom a jót, meg úgy igazán semmit sem – mintha az alkotók elvesztek volna a részletek kidolgozásában és nem látnák a fától az erdőt.
A Chance pilotja nálam nem érte el, hogy maradjak, azonban a Hulu mégis nagy reményt lát benne, hiszen két évadot már be is rendeltek a szériából.
Szerző
One thought on “Pilotmustra: Chance”