A CBS ismét egy új sitcommal próbálkozik, ami első ránézésre nem tűnik klisésnek, de két perc után rájövünk, hogy nagyon is az. Megmosolyogtató szituációkkal, jópofa poénokkal kezdett a Man with a Plan, de ezzel nálam ki is fújt.
Andi Burns (Liza Snyder) visszamegy dolgozni a harmadik gyermekének, Emme-nek (Hala Finley) az első iskolai napján, és mivel a férje, Adam (Matt LeBlanc) vállalkozó, így ő maga osztja be az idejét, és bevállalja a gyerekeket. Azonban Adam a kedves, jól nevelt és tiszta gyerekekhez szokott hozzá, ne az éhesekhez, nyűgösökhöz vagy kupisokhoz, így már az első nap végén vétót hirdet a gyerekekkel egyetemben, hogy minden térjen vissza a normális kerékvágásba. Andi így őrlődik a munkája és a családja között, mígnem rátalál a megoldásra.
Bár a történet elején azzal vagyunk elfoglalva, hogy anya visszamenjen dolgozni, valójában végig arról szól minden, hogy a megszokott nemi szerepek nélkül minden rossz és felborul – mintha visszamentünk volna pár évszázadot az időben. És bár a készítők igyekeztek elkerülni az ellentmondásokat és sztereotípiákat, folyamatosan belefutottak ezekbe.
Kérdem én, ha Adam ennyire szabadúszó, és ok nélkül most átvállalja a gyerekeket, miközben eddig is megtehette volna, akkor miért is nem tette meg, miért csak estés apuka volt, aki csak a jó oldalból veszi ki a részét, minden mást meg leszar? Hasonló vonatkozik Andire is, aki meg anyaként annyira elkényezteti a gyerekeit, hogy azok bármit megtehetnek, a kocsiban hagyhatnak minden szemetet, nem kell becsukniuk a ház ajtaját, és csak a kaja nincs előre megrágva nekik…
A sorozatbeli poénok eléggé kiszámíthatóak, és nem történt semmi olyan, amit ne láttunk volna már korábban, így egy erős közepesnek értékelném a sorozatot, ami valószínűleg ez a stílust fogja hozni az egész évad alatt, amire én nem vagyok kíváncsi.
Szerző
