A Boszorkány-hegy (2009)

Tudom, hogy illik szidni azokat a színészeket, akik nem végeztek hozzá iskolát, és valamelyik másik szakmából kerültek a filmkészítés közelébe, azonban vannak olyan tehetségek, akiknek a vérében van a színészet minden kelléke, ilyen Uma Thurman, Milla Jovovich, vagy éppen Dwayne Johnson.  Boszorkány-hegyben nyújtott alakításáért persze sem ő, sem Carla Gugino nem fog Oscar-díjat kapni, ám egy kellemes sci-fis elemekkel átszőtt kalandfilmet tettek le az asztalra.

A nevadai sivatagban létezik egy hely, amiről évtizedek óta pletykálnak, hol kísérletekről, hol idegen lényekről: a Boszorkány-hegy körül annyi a félreértés, hogy a hívők mellett megjelentek a szkeptikusok is. Jack Bruno (Dwayne Johnson) utóbbiak közé tartozik, taxisofőrként keresi a kenyerét, és nem igen hisz a megmagyarázhatatlan vagy megfoghatatlan dolgokban. Legalábbis addig nem hitt, amíg két tinédzser be nem ült a kocsijába, és egy olyan kaland közepébe röpítették Brunót, amiről álmodni sem mert.

Sara (AnnaSophia Robb) és Seth (Alexander Ludwig) ugyanis pont a Boszorkány-hegyhez akarnak eljutni, ugyanis ők valóban nem evilági lények, és úgy vélik, a hegynél végre választ kaphatnak a kérdéseikre, ám hasonlóan vélekednek a kormány tagjai is, és persze a hajszába beszáll még pár idegen lény is.

Mint az előzetesben is írtam, A Boszorkány-hegy nem egy igazán nagy eresztés, sci-fit csak nyomokban tartalmaz, nincsenek igazán nagy mélységei, és kicsit az E.T. jut róla eszembe, mégis van benne valami, ami az előbb említett filmben egyáltalán nem volt: karakterek. A történet legnagyobb erénye ugyanis, hogy szerethetőek a szereplők, Johnson remekül hozza a sokszor mérgelődő taxisofőrt, akinek azért helyén van a szíve, Gugino tökéletes választás volt a tudós szerepére, Robb és Ludwig pedig hitelesek és imádnivaló gyerekek, akik olykor hibáznak, vagy túlságosan naivak, de pont ettől lesznek igazán hiteles gyerekek.

Ugyanakkor a film vége tartalmaz egy érdekes csavart, mármint a hasonló sci-fikhez képest, és ez még pozitívabbá teszi a filmet, amit nemcsak egyszer érdemes megnézni, mivel a kaland lendületes, a humor jó eltalált, és úgy teljes egészében egy kellemes és élvezetes szórakozást nyújt bármelyik korosztálynak – ez pedig manapság egyre ritkább kincs!

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

1 hozzászólás

  1. Visszajelzés:Törésvonal (2015) – Mert vannak jól működő klisék | Watchaholics

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.