Na, a Grace Klinika írói aztán tudják, hogy húzzák a nézők agyát – de olyan szinten, hogy az már pofátlanság.
Meredith és Maggie próbálja utolérni Alexet – ugyanis fogalmuk sincs, mi történt a férfival, miután Meredith üzenetet hagyott neki –, azonban semmire sem mennek, ezért Meredith nekiáll körbejárni a környékbeli börtönöket. Eliza Minnick megkezdi munkáját a kórházban, terve pedig az, hogy egyenként nyeri meg magának a szakorvosokat – azok viszont szövetkeznek ellene, és mindent megtesznek, hogy ellehetetlenítsék a munkáját. Amelia tovább rejtőzködik Owen elől – Stephanie lakásában, ami nehéz helyzetbe hozza Stephanie-t, akinek hazudnia kell emiatt főnökének. Egy taxisofőr szülő nőt szállít a kórházba, azonban alig pár percnyire a Grey-Sloantól balesetet szenvednek – pont a nő férje hajt beléjük. A sofőr és a férj pár karcolással megússza, a kismama azonban súlyosan megsérül – amiért részben Arizona érzi magát felelősnek.
Szóval a Grace Klinika tovább húzza mesterien a nézők agyát: már az előző szezon vége óta várjuk, hogy mi lesz Karevvel, ami sztori aztán a téli fináléban amolyan függővéghez jutott – ami függővéget azóta sem zártak le rendesen! Mert ugye a múlt héten Karev éppen csak szóba került az epizód végén, most pedig hiába keresi Meredith végig a negyven perc alatt, a pasi csak az utolsó harminc másodpercben tűnik fel, és még mindig nem tudjuk, mi lett vele, miután még novemberben meghallgatta Meredith üzenetét. Ez azért már színtiszta szivatás.
Az eheti fő páciens-sztori – a taxiban szülő kismama – viszont kifejezetten tetszett. Bár az orvosi dolgokra nem mentek rá annyira – például először látjuk, ahogy Arizona műteni kezdi a babát, aztán a következő jelenetben már mondja az apukának, hogy rendben lesz –, emberi szinten azonban nagyon szépen kijöttek a dolgok. A taxisofőr azt szerette volna, ha otthon elmondhatja a gyerekeinek, „apa ma hős volt”, Arizona és a férj mindketten okolták magukat a balesetért, miközben igazából egyikük sem volt felelős. Volt még egy eset – két hokijátékos egymásnak esett, az egyiknek gyakorlatilag leszakadt a fél arca –, itt inkább előbb a sokk-faktor dolgozott, utána meg eszközök lettek a sztoriban karakterek helyett, de igazából annyira nem is hiányoztak.
Eliza Minnick azonban undorító. Jó, ez főleg még a szünet előtt jött elő, amikor direkt belevágott egy betegbe – mert a rezidens majd megoldja –, viszont tény, hogy három epizód alatt sikerült meggyűlölnöm a nőt. Mondjuk lehet, hogy ez is volt az alkotók célja – az, hogy legyen egy közös ellenség, mert annyi szent, ez a nő jól összehozta a bandát. Akkor viszont nem értem, hogy miért kellett Elizát olyan baromi átlátszóan beállítani, mint Arizona új, lehetséges párját. A két dolog egyszerre – az egyértelmű ellenség és a románc – nem nagyon működik. Summa summarum, remélem, gyorsan kiírják a csajt.
Azt pedig tudom, hogy Caterina Scorsonénak kell egy kis nyugi a babája miatt, Amy ezért nincs nagyon a színen – a héten egy jelenete volt –, csak sajnos ez nem segít a sztorin. Amy és Owen szála borzalmasan erőltetett és logikátlan, és már kezdek belefáradni – jó lenne, ha gyorsan pontot tennének rá. A héten Bailey sem volt túl jó, már csak azért sem, mert nem igazán értem pontosan hol is áll – már csak azért sem, mert már baromira nem emlékszem, miért is áll ki Minnick mellett (ja, asszem Catherine Averynek volt hozzá valami köze). A többieknek is volt egy-egy jó jelenete átlagban, de semmi igazán említésre méltó.
Szóval igen, a Grace Klinika hozza a tőle megszokott, megbízhatóan közepes színvonalat, vagyis az erős, érdekes jeleneteket borzalmasan gagyi, szappanopera-jellegű szálak kötik össze. Vagyis semmi meglepő.
Szerző
