Tudjátok, miről beszélek, amikor azt mondom: színes-szagos, látványos, mindenféle királysággal teli előzetes. Ezek általában sosem takarnak ugyanannyira menő filmet. Néha az is előfordul, hogy lényegesen alulmúlják a trailert. De olyat én még nem láttam, hogy a mögötte lévő történet egyenesen hülyeség.

Az Arthur-legendát már kismilliószor feldolgozták több-kevesebb sikerrel. Legtöbbször a közép-késő korszakát ragadják meg, hogy a Lancelot-Giniver-Arthur szerelmi háromszögön drámázhassanak. Ez a film Arthur hatalomra jutását és az ezt megelőző dolgokat mutatja be, erősen összekuszálva a szerepeket. Na jó, a legendák nagy része ma sem tisztázott, de azért az alapvető történések-szerepek ismertek, bármennyi is igaz belőle, a legendának van egy többé-kevésbé összefüggő sztorija. Most arról ne is beszéljünk, hogy ez a film mennyire nagyon-nagyon nem illik bele ebbe az egészbe, és mennyi nevet használtak fel és adtak rá tök új szerepekre, hogy olyan “legendásnak” tűnjön az egész.

A történet szerint Uther Pendragon (Eric Bana) Britannia ura, aki a másugokkal szövetségbe n bölcsen irányít, hősies és csodálatos, minden ami csak kell. Hatalmát azonban öccse, Vortigern (Jude Law) annyira megirigyelte, hogy egy barlangi tóban élő félelmetes polip-lányoktól kér szerettei feláldozásáért cserébe gonosz mágikus erőt, és megöli a menekülő Uthert és feségét. A kis Arthurnak sikerül megmenekülnie, majd egy távoli bordély lányai találnak rá, és nevelik fel. A kisfiú mit sem sejt származásáról, de szülei haláláról rémálmok kísértik. Mikorra férfisorba érik, Vortigern király hatalma egyre borzasztóbb, a népet sanyargatják, az embereket üldözik. Egyszer azonban váratlanul leapad a kastély előtti tó vize, és megjelenik a kő benne Uther kardjával, az excaliburral. A király tudja, hogy csaka  jogos örökös húzhatja ki, és csak akkor lesz az övé minden, ha megöli Arthurt. A hasonló korú férfiakat összegyűjtve végül főszereplőnkre is rákerül a sor, kihúzza a kardot, de az ereje leteríti, még nem tudja kezelni. Ezután természetesen kivégzés vár rá, de az utolsó pillanatban Sir Bedivere (Djimon Hounsou) és menekülőkből álló díszes társasága megmenti, élükön egy lánnyal, akit csak úgy hívnak, a mágus (Astrid Berges-Frisbey) (felteszem, ez a karakter akart lenni Morgain, de nagyon nem hagyták kibontakozni). Ezek után Arthur (Charlie Hunnan) és az új barátai nekiáll, hogy megbuktassa az elnyomó hatalmat, mert eljött a király, akire eddig vártak, még akkor is, ha egyenlőre nem tud bánni az excaliburral.

Azt a rohadt, de sok sebtől vérzik ez a történet! Például elvileg az elején Mordred (aki természetesen nagyon nem az, aki a legendában) ellen harcol Uther, majd miután legyőzték, azután kezd el Vortigern gonoszkodni. Egy ponton viszont azt állítják, hogy ez a két antihős együtt tervelték ki az egészet, aminek így semmi értelme. Másodszor van valami sötét föld, ahol a mágusok tornya szolgáltatja a mágiát, és Vortigern is épp egy ilyen tornyot építtet a kastélya mellett, ami ha elkészül, hatalmas erővel ruházza őt fel. A történetben elkezdik a torony építését akadályozni, mert az fontos dolog, de a végére valahogy az egész elfelejtődik, és az egész építmény csak arra lesz jó, hogy valami epikusan összedőlhessen.

Arról pedig ne is beszéljünk, mennyire nincs benne egy épkézláb női szerep se. A mágus konkrétan nem csinál semmit, csak állatokba  “megy bele”, akiket irányít, Ctrl+C-Ctrl+V-zve a Trónok harca wargjait. Úgy látszik, Guy Ritchie nem csak Aiden Gillent vette kölcsön a sorozatból. Az említett színész egyébként egész jót alakít, ahogy Jude Law is.

A másik zavaró tényező a vágás. Oké, legyen ez egy nagyon menő, modern Arthuros sztori, tök új történettel, új filmekre jellemzően megvágva. Ez a vágás azonban pontosan olyan, mint a rendező egy korábbi filmjében, a Blöffben, aminek a sztorija mellett ez elfért. Itt viszont, ami az elején még vagánynak tűnt, az egy idő után rosszul sül el,és úgy érezzük, hogy már sokkal régebb óta nézzük a filmet, és még mindig nincs vége.

Pozitívum, hogy a látvány tényleg nagyon ott van, a fura, ész nélküli visszaemlékezések is nagyon jól néztek ki. Főleg az excaliburos harci jelenetek tetszettek, különösen az érdekes, szokatlan szögek, ahonnan mutatták, nagyon okos megoldások. Az eredeti elgondolás is jó lehetett volna, tojunk az eredeti sztorira, de legyen menő, modern, látványos, érdekesen vágott, legyen benne Beckham. De ezt sajnos nem sikerült úgy kivitelezni, hogy élvezetes is legyen.

Hát, ha érdekel titeket egy harcolós-lovagos film szuper látványelemekkel, akkor lehet, még frissítő is lesz a sok ugyanolyan után, az Arthur-legenda rajongói viszont maradjanak tőle távol, mert különben végig csak a fejüket fogják majd.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .