„Mindenki megérdemelne egy olyan barátot, mint amilyen Bob.”
A Bob, az utcamacska életem egyik legszívmelengetőbb könyve. Bob és James története nem csak a hozzám hasonló macskabolondokat veszi le a lábáról, hanem minden állatbarátnak könnyedén belopja magát a szívébe.
Amikor James Bowen egy sérült, vörhenyes szőrű, kóbor macskát talált egy folyosón, még fogalma sem volt arról, hogy az élete mennyire meg fog változni. James egyik napról a másikra élt London utcáin, és biztosan tudta, hogy amire végképp nincs szüksége, az egy háziállat.
Mégsem tudott ellenállni a meghökkentően intelligens kandúrnak, akit befogadott, és gyorsan el is keresztelt Bobnak. Gondos ápolásának köszönhetően Bob lassan visszanyerte az egészségét, James pedig készült útjára engedni az állatot – úgy hitte, soha többé nem látják viszont egymást. Bobnak azonban más elképzelései voltak.
Ők ketten hamarosan elválaszthatatlanok lettek, s komikus – alkalmanként kockázatos – kalandjaik fokozatosan átalakították az életüket. Így segítettek egymásnak abban, hogy zaklatott múltjuk sebei lassan begyógyulhassanak.
Mindig is szerettem az állatokról szóló történeteket, de általában fennáll a kockázata, hogy az egész átmegy egy cukormázas tündérmesébe, ahol már azon sem csodálkoznék, ha a házikedvencek megszólalnának. A Bob, az utcamacska szerencsére nem esett ebbe a hibába. Ez egy őszinte, kedves, néha megható és szép történet egy lecsúszott férfiről, akinek a macskája segít túllendülni élete egyik mélypontján.
Bob nagyon imádnivaló és szép cica, természetesen már olvasás közben kalandoztam kicsit a youtube-on, ahol számos videót lehet találni róla, és teljesen levett a lábamról a pufi kis arcával. Van egy videó, amit a könyv egy pontján említenek is, és pont előtte néztem meg, úgyhogy nagyon jó volt ennyire képben lenni. Tényleg nagyon intelligens macska, és irigylésre méltó, hogy mennyire ragaszkodik a választott gazdájához.
James emberként és íróként is elnyerte a szimpátiámat, tetszett, hogy belátta, hol szúrta el az életét és Bob miatt akar változtatni rajta. Olyan aranyos volt, ahogy támogatták egymást, különösen az, hogy Jamest a macskája ösztönözte arra, hogy végleg leszámoljon a drogokkal.
Kicsit hiányoltam bizonyos dolgokat, amiket az internetnek hála megtudtam, pl. hogy nem volt benne hogyan tanult meg Bob ötöst adni, vagy hogy jutott el James a könyv megírásának gondolatáig és mennyit változott azóta az életük, de legalább Bob első sáljának történetét megismertük.
Nagyon sajnálom, hogy a kiadó nem tervezi megjelentetni a folytatást, pedig biztos vagyok benne, hogy aki egyszer megismerte Bobot, az szívesen olvasna a további kalandjairól.
2016-ban azonos címmel film is készült belőle Roger Spottiswoode rendezésében. James szerepében Luke Treadaway látható, és az igazi Bob is megcsillogtatja színészi képességeit.
Szerző
- Szerkesztő
