Cosplay Portré: Fanchon Fallen

Princess Celestia Forrás: My Little Pony Fotós: Stefán Attila

Név: Krizsai Fanni

Nick: Fanchon Fallen

Link: https://www.facebook.com/fanchonfallen/

Csillagjegy: nyilas (rák aszcendenssel, halak holdjeggyel – tűz és víz tökéletes keveréke

Szülőváros: Ózd. Túlélő vagyok a kezdetektől.

Foglalkozás: tanuló/eladó/hostess

Kedvenc film/sorozat:  Demóna, Harry Potter

Kedvenc zenei stílus/előadó: zenei mindenevő vagyok, bár leginkább a latin a szívem csücske, és a szimfonikus rock

Kedvenc videójáték: Harry Potter és a Főnix Rendje, World of Warcraft

Háziállat, kiskedvenc: Van egy hörcsögöm, Kise-chan 

Mi volt az első cosplayed?

Annak idején, 2012-ben épp a Kuroshitsuji (Black Buttler) láz idején kezdtem el „pályafutásomat”, ez volt a fandom, aminek kapcsán megismerhettem első cosplayer barátaimat. Az ő támogatásukkal vágtam neki elég nagy munkával a Claude Faustus cosplayemnek, amiben akkor még édesanyám is rengeteget segített. A karakter ruháját egyébként a későbbiekben újra elkészítettem, akkor már kisöcsém társaságában, aki Alois Trancyként kísért el a Mondoconra.

Satan (Kai) Forrás: Shinjou Mayu – Virgin Crisis Fotós: ismeretlen

A családod, barátaid hogyan viszonyulnak a hobbidhoz, támogatnak, vagy azért néha akad egy-egy pillanat, mikor nem értik?

Szerencsére nem panaszkodhatok, a családom maximálisan támogat benne, például amíg én nem tudtam géppel varrni, a nagyobb, egyenes felületeknél anyukám sokat segített, hogy ne kelljen éjszakákon át kézzel öltögetnem – noha ezek ellenére is gyakran előfordult. Természetesen a lakásban széthagyott cérnadarabokért és festékmaradványokért én is megkapom a magamét.

 A barátaim nagy része pedig szintén cosplayer, de a magam részéről én azt mondom, hogy elfogadás és tolerancia nélkül nem is igazi barátság egy barátság. Nem szívesen tölteném olyan emberekkel az időmet, akik bármi miatt elítélnek, ami hozzám tartozik, de szerencsére ilyen esettel nem is igazán szoktam találkozni – általában mindenki nyitott rá, hogy legalább egy conra kijöjjön és aztán eldöntse, hogy részt akar-e benne venni vagy nem, de utóbbi esetben sem szokott romlani a kapcsolat minősége.

Szoktál segítséget kapni a jelmezeidhez vagy mindent magad csinálsz?

Szerencsére most már öt év után egyedül is meg tudok birkózni a feladatokkal, noha tippeket, tanácsokat és új ötleteket mindig nagyon szívesen fogadok. Kis lépésekben haladok, szeretek minden cosplayemnél kipróbálni valami újat, valami magasabb szintűt, mint az előzőeknél. Természetesen, ha nem értek valamit, kérdezősködök olyanoknál, akik már csináltak hasonlót, de szeretem a ruháim, kiegészítőim legapróbb részletét is magam készíteni.

Mi az első dolog, amit csinálsz egy jelmez készítése során?

Azt hiszem, a szükséges paróka beszerzése az első rituális feladat. 😀 Mivel általában erre várni kell, amíg megérkezik, nyugodtabb vagyok, ha ezt a részét minél hamarabb letudom a dolgoknak. Utána jöhet a festékek, anyagok beszerzése.

Mi alapján választod ki az adott megformálandó karakter, a ruha vagy páncél illetve kiegészítőt nézed, vagy a személyiséget?

Íróként ez nehéz kérdés: természetesen az elsődleges szempont, ami alapján megszeretek egy karaktert, az a személyiség, cosplayerként viszont a legfontosabb, hogy mennyire illik hozzám a stílus, a ruha. A „nehézségben” mindig kihívást láttam, úgyhogy ez nem tud eltántorítani, viszont volt már olyan, akit személyiségre nagyon szerettem, de a ruhája miatt vetettem el, mert egyszerűen nem éreztem volna jól benne magam. Egyébként szinte bárkivel tudok azonosulni (talán ez is az írói lét számlájára írható), így az nem okoz gondot, hogy valaki nagyon tetszene kinézetre, de őt magát nem kedvelem. 

Kamishiro Rize Forrás: Tokyo Ghoul Fotós: Szaniszló István

Ha változtathatnál egy dolgon a cosplay világában, mi lenne az?

Nem lenne versengés. Persze, a cosplayverseny egy izgalmas és jó dolog, én arról a versengésről és utálkozásról beszélek, ami sajnos az utóbbi pár évben megjelent a társaságban. Nem értem ugyan, miért, de sokkal jobb volt nélküle, amikor még minden cosplayer egy nagy család része lehetett, és inkább segítették egymást.

Melyik jelmezed érzed a legközelebb magadhoz és miért?

Talán a My Little Pony: Princess Celestiát. Egyrészt nagyon szeretem a karakterét, minden hibájával együtt, másrészt a stílusa, a színei és mindene olyan „én”. A Lullaby for a princess videoklippen és a zenén pedig bármikor képes vagyok elsírni magam, úgyhogy külön élmény volt versenyezni vele.

Melyik jelmezed elkészítése volt a legnagyobb kihívás a számodra?

Annak idején a Sátán cosplayem Shinjou Mayu: Virgin Crisis mangájából. Életemben akkor először csináltam szárnyakat, ráadásul mozgathatót szerettem volna – szóval ráment pár éjszakám. A bőrszerkó megvarrásáról nem is beszélve.
Mindig élmény jelmezben a város utcáit járni, volt már, hogy felismertek a megformált karakter bőrében?

Igen, bár elég ritka, és még ritkább, ha tényleg el is találják a karaktert. 😀 Egy elég vicces élmény volt, amikor megjelöltek Pesten hallottam csoportban egy felkapott fénykép alatt, amin Lucius Malfoy cosplayben vártam a metróra, és ezrek poénkodtak rajta, hova mehet Mr. Malfoy, és miért a muglik között. És mellesleg, miért van nála női táska.

Mi a legkedvesebb emléked a cosplayjel kapcsolatban?

 Természetesen az barátaimmal megélt közös pillanatok, a performance és craftmanship fellépések. Borzasztóan lámpalázas vagyok, de velük együtt csodálatos élmény volt egytől egyig.

Mennyi időt szánsz egy jelmez elkészítésére, a részletek kihangsúlyozására? Volt már olyan, amit inkább félbehagytál?

Változó, inkább az „utolsó percre hagyós” emberke vagyok, aki képes utolsó hétre halasztani az egészet, aztán ha beindul az adrenalin, éjjel-nappal varr, ragaszt, díszít, mint egy gép, alvás nélkül. Nagyjából ez az utolsó egy hét szokott a cosplayeim elkészülési ideje lenni. Ilyenkor viszont elég kitartó vagyok, úgyhogy félbe még nem hagytam semmit.

Kávés vagy inkább teás vagy?

Zöldteás. Rám úgy hat, mint az életelixír.

Suigintou Forrás: Rozen Maiden Fotós: Mondocon

Most milyen jelmezen vagy jelmezeken dolgozol éppen?

Jelenleg egy kis szünetet tartok éppen, de őszi Mondoconon vagy Animekarácsonyon szeretnék visszatérni. Egyelőre annyit árulnék el, hogy a terv valami igazán nagy, csillogó, és habos-babos.

Marvel vagy DC Comics?

Háát… inkább Marvel. Szeretem, hogy a nehéz, kényes témákat is képes úgy feldolgozni, hogy közben szórakoztat – a DC sajnos túl nehéz falat az én lelki világomnak, kicsit mindig magamba zuhanok tőle. Természetesen mindkettőben vannak remek alkotások.

Könyv vagy könyvadaptáció?

Fej-fej mellett. Amit az egyik nyújt, számomra a másik nem tudja megadni, ezért nem is szeretek választani. Mindkettőnek megvan a maga szépsége – és hobbiíróként sem kampányolnék a könyvek mellett; aki szeret olvasni, az tudja, milyen érzés elmerülni a sorok között és a fantáziánkban megélni egy másik világot, egy jó adaptáció pedig már csak azért is jó, mert valaki más fantáziáját ismerteti meg velünk, ami egyébként szerintem izgalmas dolog. Főleg, ha mi is olvastuk a könyvet, és összevethetjük a saját elképzeléseinkkel.

Ha választhatnál egy Disney hercegnőt, akinek a bőrébe bújhatnál, ki lenne az?

Nehéz kérdés, leginkább Belle és Aranyhaj között dilemmáznék. Személyiségre mindketten nagyon hasonlítanak rám, kis álmodozók, akik máshová vágynak, csak épp várják a megfelelő motivációt, ráadásul ebben a kettőben a „hercegek” személyiségét is nagyon imádom, hogy ki vannak bontakoztatva, és nem csak annyit szerethetünk bennük, hogy „jól néznek ki’’ (vagy pont, hogy nem).

Ha a Föld bármely pontjára ellátogathatnál, hova utaznál legszívesebben?

Norvégiába. Látni szeretném élőben az északi fényt, és a gleccsereket, átérezni az igazi skandináv életérzést, és élőben megélni a mitológiát.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.