Lore útjai

Azt hiszem, ez a film azok közé tartozik, amire nem véletlenül teszik ki azt a bizonyos tizenhatos karikát. Erőteljes és sokkoló. Amíg a mondanivaló leülepszik annyira, hogy nyilatkozni is lehessen róla, még sokszor eszünkbe jutnak a letisztult, arcul csapó képek.

Ugyanígy a filmben sem a beszéden van a hangsúly, hiszen nagyon nehéz szavakba önteni azt, ami az emberek lelkében végbement. Azt a fájdalmat, amit ez a világháború okozott, nagyon nehéz megjeleníteni. Egyrészről ott van a már jól ismert zsidó nézőpont, amit egyből társítunk a témához, mivel ők a kézzelfogható áldozatok. Azonban Cate Shortland filmje a második világháború utáni közvetlen időszakot nem innen nézi. Az egyik legmeghökkentőbb szemszögből mutatja, a német fiatalok, a felnövő generációéból. Vajon mit láttak a gyerekek, akiknek elvitték a szüleit, akikben egész életükben hittek? Mit érezhettek, amikor kiderült, hogy mindenki hazudik körülöttük, mikor tizenegynéhány évesen rá kellett döbbenniük, hogy nem bízhatnak meg még a családjukban sem? Egyedül kellett megtalálniuk a helyes utat. És ez az, amit megmutat a film Lore (Saskia Rosendhal) utazásán keresztül.

Amíg nézzük a filmet nem hagy el az az érzés, hogy mi ezt nem akarjuk látni, nem kell ezt a szörnyűséget átélnünk. Pont erre játszik rá a rendezőnk a könnyen felismerhető, rávezető zenékkel, a rendszeresen használt éles váltásokkal, amikre egy idő után már számít az ember, és előre fél, hogy mi lesz a következő borzalom, amit végig kell néznie, átélnie a szereplőkön keresztül. Több jelenetben is megjelenik a megtorlás, ami nem maradhat el, hiszen az emberi megbocsátás nem gyakori az ilyen, igazán nehéz és meghatározó helyzetekben. Persze, nem bocsáthatunk meg egyik percről a másikra a millió lemészárolt zsidóért, de ha mi gyakorlatilag ugyanezt tesszük a bűnösökkel, miben különbözünk tőlük? A rothadó, véres combok, amiket bogarak zabálnak vajon mit vétettek? Vagy a kis Günter (André Frid), aki élete utolsó, végzetes tévedésének áldozata lesz. Úgy, ahogy a Führer nem ítélhette el azokat, akik az ő hite szerint nem árják, úgy az amerikaiak sem ítélhették volna el azokat a gyerekeket, akik nem tehettek róla, hogy téves felfogást vertek beléjük. A nagyon nyers és nagyon tiszta képeken azonban nem csak a szenvedést láthatjuk, a Fekete-erdő, a természet szépségei még a háborút is túlélik, így még nagyobb kontrasztot teremtve a durvasággal, kegyetlenséggel, ami a városokban terjeng.

Amikor a gyökeres változásokat hozó út után eljutnak a kékmalmos falú nagymamához, aki az utazás elején még a biztonságot képviselte megérkezünk a film végső csapásához. A gyerekekben végbement változásokat a nagymama nem érzékeli, nem veszi tudomásul, az ő világába nem fér már bele még egy ekkora átalakulás. Így tehát már nem a biztonság, hanem az elvesztett múlt az, amit ő jelképez. A zárókép, amikor Lore összetöri a porcelánokat, az otthonról egyedüli emlékként megmaradt őzikével együtt, többféleképpen is értelmezhető. Láthatjuk benne Hitlert, ahogy összezúzza a zsidókat, a törött porcelánok, mint a holtestek a fényképekről, így Lore követi a mintákat, akármennyire is tudja, hogy ez nem helyes, hiszen az emberiség sem tanul a hibáiból, inkább újra elköveti őket. Ha valamivel pozitívabban szemléljük, Lore így szabadul meg a félresiklott neveltetésétől, a rasszizmustól, és az egész múltjától, hogy új életet kezdhessen, tiszta lappal. Ebben a felfogásban képviselheti az összes német fiatalt, akiknek mind le kell ráznia magáról a múlt hibáit.

Ajánlom-e a filmet másoknak? Nem tudnék mást mondani, csak igent azok után, amekkora hatással bír a film. De csak akkor, ha szembe tudnak nézni azzal, ami a nyers valóság, ami körülvesz minket, és amit elrejt a szemünk elől az erdő.

 

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..