Növekednek a tétek, fokozódik az izgalom, én meg mindjárt visszaadom a geek kártyámat.
A mutáns mozgalom tagjai először kétkedve állnak az ötlethez, hogy megtámadják a labort, ahol Campbell fogva tartja a mutánsait, mivel tisztában vannak vele, mekkora veszélyekkel járna egy ilyen misszió, ám, hála a múlt héten megismert Esme néha nem túl etikus törekvéseinek, végül úgy döntenek, hogy megpróbálkoznak vele. Egy lehetséges támadással azonban Turner ügynök is számol, és saját kontóra ő is nekiáll felkészülni egy ilyen eshetőségre. Mindeközben a Strucker család megpróbálja feldolgozni az utolsó epizód alatt átélt sokkot – azt, hogy Reed egész családja mutáns, és azt, hogy Lauren és Andy valószínűleg hatalmas pusztító erővel bír –, ami nem könnyű, viszont azzal mindannyian egyetértenek, hogy nem fogják hagyni, hogy ez tönkre tegye a családjukat.
Talán kezdjük ott, hogy miért is akarom visszaadni a metaforikus geek kártyámat, és ezzel együtt szeretnék mindenkit arra figyelmeztetni, hogy spoilerek jönnek: szóval Esme. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, hogy nektek mennyire voltak egyértelműek a jelek, de nekem a mostani epizód feléig kellett eljutnom ahhoz, hogy leessen a tantusz, és rádöbbenjek, hogy Esme egyike a Stepfordi Kakukkoknak.
Ha esetleg nem lennétek képben (mint ahogy én is csak félig-meddig voltam), a képregényekben a Stepfordi Kakukkok Emma Frost klónozott ikerlányai, öt különlegesen tehetséges telepata mutáns, akik közt pszichikus kapcsolat áll fenn. A The Giftedre levetítve, az eheti részből kiderült, hogy Esme családja – vagyis a nővérei, bár azt a sorozat így még nem mondta ki – Campbell fogságában van, és hogy a lány bármire képes, hogy kiszabadítsa őket. És ez arra is választ ad, hogyan képes Campbell társaik ellen fordítani a mutánsokat: négy telepatával nekem is menne.
De nézzük csak, mi más történt még ebben az epizódban! Azt továbbra is a sorozat nagy erényének tartom, hogy erősen épít a családi kapcsolatokra, méghozzá úgy, hogy a családok képesek – ha néha kisebb-nagyobb bökkenőkkel is – megfelelő kommunikációra. Most sem lett belőle „titok”, hogy mi történt Otto Struckerrel, sem abból, hogy mire volt képes Reed nagyapja és az ő nővére. Sőt, a narratíva direkt kitért rá, hogy ezt a képességet vajon Lauren és Andy örökölte-e (természetesen igen), és hogy mi lehet ennek a helyes kezelése. Ezen a ponton nagyon szépen játszottak az írók a kis nüánszokkal, és külön tetszett, ahogy a két testvér reagált közös képességére.
Aztán persze ott van a fő akció, amit egyfelől Esme mesterkedése indított el (szintén nagyon tetszett), másfelől pedig Turner ügynök tettei ellensúlyoztak. Itt is megvoltak a különböző fázisok: Esme noszogatása, Lorna és Sonya felderítőmunkája (ami amúgy egy hihetetlenül erős jelenet), a döntés, és a csúcspont, a labor és az azt ellátó erőmű megtámadása, ami (persze) rossz véget ért, hogy előkészítsük a jövő heti midseason finálét. Az epizód csúcspontja amúgy nagyon erős lett, a feszültség szinte tapintható, az akciójelenet pedig kifogástalan.
Bevallom, már előre félek a jövő héttől: a karakterek rettenetes helyzetben vannak, és a bemutató már előre sejteti, hogy borzalmakkal kell majd szembenézniük. Ugyanakkor viszont izgulok is, mert mindez remek lehetőséget ad a status quo felbontására, és mert szerintem ez lesz az a pont, hogy Turner ügynök és a Strucker család végül egyesíti erőit.
Szerző
