Tudom, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nagy rajongói a Resident Evil filmes adaptációnak – a kezdetek óta követem a szériát, és bár tisztában vagyok a hibáival, mégis összeszorult a gyomrom, mikor kiderült, hogy az Utolsó fejezet véget vet Alice kalandjainak. Ezért is húztam el a film megtekintését addig a pontig, amíg már nem bírtam és végül meg kellett néznem. Ezúttal a pörgés alábbhagyott, és a karakterekre sem szántak annyi filmet az alkotók, cserébe egy olyan kerek egésszé formálták a Resident Evil filmeket, amire senki sem számított.

Az emberiség utolsó harcát Washingtonban vívják, ahol szó szerint a faj túlélése a tét, azonban az Umbrella által megteremtett zombik és szörnyek olyan erővel támadnak, amivel képtelenség szembeszállni. Alice (Milla Jovovich) azonban visszaindul a kezdetekhez, vagyis Racoon Citybe, ahol talán véget lehet vetni a harcnak, mindörökre. Az út azonban nem veszélytelen, régi ellenségek bukkannak fel, miközben az idő is ketyeg – vajon a maroknyi túlélő képes lesz megmenteni a pusztulásra ítélt emberiséget?

Az Umbrella alkalmazottjai mindent megtesznek, hogy megakadályozzák Alice-t a küzdelemben, ám felbukkan Claire Redfield (Ali Larter) és csapata, akik az utolsó reménysugarai az emberiségnek.

A korábbiaknak megfelelően, a történet itt sem érdemel Oscar-díjat, de ez nem is baj, néha kell, hogy kikapcsolódhasson az ember – de talán az Utolsó fejezet az, amibe a legkevesebb alap sztorit fektették a készítők, cserébe viszont a nagy átívelő szál lett igazán lehengerlő és izgalmas. Hasonlót a Sikoly 3 volt képes meglépni. Logikailag szinte tökéletesen behelyeztek egy utólagosan kitalált szálat a filmfolyamba – de ezt is csak az olyan hardcore fanok veszik észre, mint én, és különösebben nem piszkál bele sem a végkifejletbe, sem az élvezetbe.

Milla Jovovich hozta a tőle jól megszokott kemény női vonalat, ráadásul a jelmeze is különösen ötletesre és praktikusra sikeredett. Ali Larter bár keveset szerepelt, azzal a kevéssel igazán odatette magát. A prímet azonban Iain Glen vitte, aki ismét feltűnt Dr. Isaacs szerepében, és nagyot alkotott – olyan érzésem volt a színészi játékát látván, mintha a rendezőtől egy utasítást kapott volna: nincsenek szabályok, csak az, amit ő akar, ez pedig remekül sikerült.

Bár nagyon tetszett a film, minden hibája ellenére, azért fájó szívvel búcsúztam a franchise-tól. A kezdetek óta követem Alice kalandjait a nyúl üregében, ahol a Vörös és Fehér királynő játsszák játszmájukat, és most kicsit szomorú vagyok, hogy nem várhatom az újabb részt, csupán a régieket nézhetem újra, játszhatok a játékokkal, vagy nézhetem az animációs filmeket – bár ezek igazán magas minőségűek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..