Mint a héten visszatérő sorozatok nagy része, a Grace Klinika is nagyot akart robbantani ezzel a résszel, méghozzá úgy, hogy prezentálta a most készülő spin-off sorozat, a Station 19 kvázi-backdoor pilotját. Azonban a dolog nem durrant akkorát, mint azt a készítők tervezhették.
A Grey-Sloan Memorial orvosai továbbra is teljes gőzzel készülnek a sebészeti versenyre, ám a legaktívabbak mégis azok, akik a legnagyobb slamasztikában vannak: Meredith például kész titkos akciót szervez a levédett polimer megszerzésére, méghozzá mindezt úgy, hogy Aprilnek még csak véletlenül se jusson a fülébe. De a versenyen kívül is zajlik az élet: Amelia meghívja a kórházba Koracickot – azt a régi ismerősét, aki az ő tumorját is műtötte –, hogy együtt próbáljanak meg rájönni, hogyan is mentsék meg az agytumoros Kimmie életét, a férfia azonban láthatóan nem hisz benne, hogy sikerrel járhatnak. Bailey visszatér dolgozni, ám makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy senki sem tudhatja meg, hogy szívrohama volt. Kepner kész partiállat-hírnévre tesz szert a gyakornokok közt, ami erősen aggasztja Jacksont. A sürgősségire bekerül két kisfiú, akiket egy félresikerült házi kémiakísérlet miatti tűzből mentettek ki – ráadásul jön velük a Station 19 jövendőbeli főszereplője, Andy Herrera (Jaina Lee Ortiz), aki a pillanat hevében az egyik fiú hasi sebébe dugta a kezét, hogy nehogy az elvérezzen.
Hogy egy nagyon gagyi szóviccel éljek, úgy is mondhatnám, hogy ennek a dolognak nagy volt a füstje, de kicsi a lángja – mert hát ugye elég nagy hanggal beharangozták, hogy ebben a részben majd megismerjük a Station 19 hősnőjét, ami meg is történt, csakhogy… nem ütött olyan nagyot a dolog? Andy aranyos, meg minden, és volt egy-két tök jó pillanata, de összességében nem éreztem úgy, mintha egy „főszereplőt” látnék – a karakter egy cseppet sem volt érdekesebb, mint egy szokásos epizódszereplő. Sőt, engem például Kimmie karaktere, aki az eddigi két epizódjában nem kapott annyi játékidőt, mint Andy most, sokkal jobban megérintett.
Ami a Grace állandó karaktereit illeti, az ő esetükben az írók szépen folytatták azt az ívet, amit egy hónapja elkezdtek – sőt, ez most talán még jobban is feküdt, mint az előző epizódban. Talán ezért, mert Meredith és Amelia projektje került a középpontba, míg a többieké mindössze említés szintjén merült fel, ami éppen elég ahhoz, hogy ne felejtsük el, hogy mi is van velük, viszont nem monopolizálja a drága játékidőt, amitől súlytalanná válna az egész. Más szóval: az írók kijelölték, mi is fontos igazán, és ezzel létrehoztak egy egészen kellemesen működő egyensúlyt.
És ezek a „fontosabb” történetszálak is egész jól működtek: mint ahogy azt már mondtam, Kimmie esete egészen megérintett, és az őt megmenteni készülő orvosok jelenetei is erősek voltak. Koracick eléggé dilettáns ahhoz, hogy érdekes és szórakoztató legyen, amire még rátesz egy lapáttal a karakter viszonylagos kiszámíthatatlansága. Meredith szenvedése is vicces volt, jól lett felépítve, és igazából Herrera is ügyesen belejátszott ebbe a történetbe. Bailey is pont annyi szerepet kapott, amiennyit kellett, és Hunt és Dr. Quadri – a hijabot viselő gyakornok – kapcsolata is szépen bontakozik; ki tudja, mi lesz még ebből. Mindeközben azonban April viselkedése enyhén szólva is aggasztó – ami viszont nem feltétlenül probléma, hiszen izgalmas lehetőségeket tartogat magában.
Lezárásként tehát csak annyit mondhatok, hogy a Grace Klinika egy egészen szolid epizódot hozott a héten, legalábbis a saját mércéjéhez képest, a hamarosan érkező spin-offnak viszont nem feltétlenül nyújtott jó platformot – nem tett mást, csak bemutatott egy karaktert, aki első blikkre nem elég erős ahhoz, hogy elvigyen a hátán egy szériát. Mondjuk azért még nem ítélkeznék elhamarkodottan: lehet, hogy a saját környezetében jobban muzsikál majd.
Szerző
