Név: Bogdán József
Nick: Bogdan Photos
Csillagjegy: Szűz
Szülőváros: Budapest
Foglalkozás: Szaktanácsadó/értékesítő
Kedvenc film és sorozat: Filmek közül rengeteg, sorozatok: Lucifer, Punisher és Flash
Hogy találkoztál először a cosplayjel, és mi volt az a pillanat, ami miatt csatlakoztál ehhez a közösséghez?
Még általánosban ismertem meg a cosplay fogalmát, de akkor nem nagyon érdekelt. Elsőként a 2016-os tavaszi conon találkoztam vele személyesen, az volt az első conom, de oda csak fotózni mentem.
Miért kezdtél el fényképezni, mi inspirál téged ebben?
Első sorban amiatt kezdett érdekelni a fotózás, mert nagy képregény rajongó vagyok. Kicsiként is Pókember volt a kedvencem, aki civilként, mint Peter Parker, fotós. 14 évesen 8-ban döntöttem el hogy ténylegesen is ezzel akarok foglalkozni, amikor egy osztálytársam apukájával beszélgettem. Ő fotós egy hírportálnál és nagyon megtetszett a dolog, ezért elkezdtem fotó szakkörre járni ahol már inkább a művészi oldala vonzott. Bár nem fotó szakon tanultam tovább, de folyamatosan képeztem magam és oktatásokra jártam, a hobbi mellett 17 évesen kezdtem kisebb munkákat ingyen, vagy „zsebpénzért” vállalni.
Van olyan személy, akitől sokat tanultál ezen a téren?
Igen. Karkas László, Petrók György és Hurton Tamás fotográfusoktól. De volt sok más ember, akiről példát vettem/veszek, de őket tudom első sorban kiemelni. Lászlóhoz jártam fiatalabban a fotó szakkörre, míg utóbbi kettő alkalmazott grafikát tanított, amiben néhol a fotózás is szerepet játszott, de ezen kívül is sokat beszéltem velük a témáról és tanultam tőlük.
Milyen volt az első conod?
Nagyon élveztem! Bár csak, mint fotós mentem, de rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Imádtam a sok cosplayest fotózni, legyen az profi, vagy amatőr. Ekkor kaptam én is kedvet, hogy akár én is beöltözhetnék.
A családod, barátaid hogyan viszonyulnak a hobbidhoz, támogatnak, vagy azért néha akad egy-egy pillanat, mikor nem értik?
Szerencsére, mindenkitől csak támogatást kapok. Bár lévén hogy nem egy olcsó hobbiról van szó, a családom húzta a száját ,amikor egy komolyabb gépet vásároltam, de megértően kezelték és azóta is mindenben számíthatok rájuk és természetesen a barátaimra!
Van tervben, hogy egyszer te is jelmezt öltesz magadra?
Nos, igen, egy két alkalommal volt már rá példa, de csak mint szekrény cosplay. De jó lenne egyszer (vagy akár többször) valami komolyabbat is összedobni, csak hát idő és pénz…
Mit preferálsz inkább, a rendezvényeket vagy a photoshootokat?
Mindkettőnek megvan a maga varázsa, de a photoshoot közelebb áll hozzám.
Melyik fotósorozatodat érzed a legközelebb magadhoz, és miért?
Még kezdőként, egy rosszabb időszakomban, kimentem a Duna partra. Akkor még egy kis kompakt fényképezőgépem volt, ami mindig nálam volt, bárhova is mentem. Elővettem és séta közben random kattintgattam pár képet, fekete-fehérben. 5-6 kép, de olyan szinten tükrözték az akkori lelki állapotomat, mint egy alkotásom se azelőtt vagy éppen azóta. A sorozat, a „Szomorú Budapest” címet kapta. Többek között azért szeretem, mert akkor tanultam egy fontos leckét és a sorozat erre emlékeztet, nem mellesleg, ez volt az első olyan alkotás, amire büszke voltam, elégedettséggel töltött el és motivált a továbbiakban.
Van valamilyen vicces vagy meghökkentő fotós történeted?
Nem igazán.. Talán azokat az eseteket tudnám felhozni, amikor egy-egy baki csúszott a fotózásba, volt, hogy otthon hagytam a memóriakártyát és már majdnem a helyszínen jutott eszembe, akkor gyorsan a legközelebbi boltban vennem kellett egyet, aminek köszönhetően persze a fotózásból mínuszba jöttem ki.
Miként változtatott téged meg a fotózás? A munkában, hétköznapokban segített vagy inkább hátráltatott ez a kreatív élvezet?
Kicsiként folyton otthon voltam, a tévé előtt ültem és toltam a playstationt. Amikor elkezdtem járni a korábban említett szakkörre, megkaptam életem első kompakt fényképezőgépét, alig voltam otthon. Mindig mentem és fényképeztem. Talán ez a legjobb, amiben megváltoztatott.
Mi a legkedvesebb emléked a cosplayjel kapcsolatban?
Legkedvesebb emlékem nincs, csak örülök, hogy a cosplaynek hála sok új ismerőst/barátot szereztem!
Van javaslatod, tanácsod a kezdő fotósok számára?
Igen! Vegyenek egy kompakt gépet és vigyék mindenhova. Járjanak nyitott szemmel, olvassanak és gyakoroljanak sokat. Ne féljenek példát venni a „nagyoktól”!
Milyen visszajelzéseket szoktál kapni a fotóiddal kapcsolatban, melyik volt rád nagy hatással?
Az esetek többségében pozitív visszajelzésekkel találkozok. Amikor valakinek szívességből fotózok, munka, vagy akár csak magamnak. Ezeknek nagyon örülök és inspirál. De igazán büszke akkor vagyok, amikor egy-egy megosztott képemet olyan ember értékeli, akire a szakmában felnézek. Akiktől tanultam is.
Volt már olyan, hogy nem mertél odamenni egy cosplayeshez, mi segített átlendülni ezen?
Az első conon alig mertem odamenni egy-egy cosplayeshez, mert kellemetlenül éreztem magam. Arra gondoltam, nem normális dolog egy vadidegen emberhez odamenni, hogy „bocsi lefotózhatlak?” Pedig előtte facebookon, több csoportban is olvastam, hogy XY cosplayer várja a fotósokat stb. De egy-két óra lesi fotózás után, már bátrabban mentem oda bárkihez, azóta nincs ezzel gond.
Szereted, ha a cosplayesek maguktól kérne tőled képet, vagy inkább te szeretnél válogatni a jelmezek között?
Kifejezetten szeretem, ha a cosplayes jön oda hozzám, mert én se láthatok vagy vehetek észre mindenkit. Nem mellesleg, ha képet szeretne magáról, ne várja a sült galambot, mint ahogy ők is szeretik, ha a fotós megy hozzájuk, ez kölcsönösen is igaz.
Melyik fotózásod volt eddig a legnehezebb, miben volt más a többitől?
Koncertfotózás. Egy ismerősöm által eljuthattam egy koncertre még pár éve, hogy legyen referenciám ebben a témában is. Nagyon sokat olvastam utána hogy milyen is a jó koncertfotó, milyen beállításokat érdemes használni a meglévő eszközökkel. Mindennek ellenére nagyon ideges voltam, csak lőttem a képeket, lett vagy hatszáz a kb két óra alatt. Az utómunkával hetekig bajlódtam, mert akkor még tanultam és nem volt mindig időm. De végül az eredmény jó lett, azóta pár másikon is fotóztam.
Van olyan karakter, akit mindig is lencsevégre akartál kapni, de ez idáig nem sikerült?
Nem kifejezetten vadászok konkrét karakterekre, de ha mondanom kéne egyet, akkor a Predator. Tavaly a CECC-en volt egy nagyon jó Predator, akit sehogy nem tudtam lefotózni ezért vagy azért. De jó lenne stúdióban fotózni egy Vasembert is.
Szerző
