Tomb Raider

Sokunknak okozott örömteli perceket a Tomb Raider játékok valamennyi szériája, ígyhát mindannyian kíváncsian vártuk az új filmet, és hogy vajon képes lesz-e úgy bemutatni a karaktert, ahogy az méltó lesz a játékhoz. A válaszért olvassatok bele ebbe a cikkbe!

 

Ki ne ismerné Lara Croft kalandos történeteit? Felvázolom azért nagy vonalakban azok kedvéért, akik nem hallottak róla. A főszereplőnk, Lara (Alicia Vikander)a huszas éveiben járó, futárkodással foglalkozó lány a Croft vállalatbirodalom örököse, azonban nem hajlandó rendelkezni a vagyonával, mert csak akkor kaphatná meg, ha aláírná a nyilatkozatokat, miszerint hét éve eltűnt édesapját halottnak tekinthetik. Egy alkalommal a kezébe akad egy kirakós játék, amiben az apja egy üzenetet rejtett el számára. Hamarosan világossá válik, hogy Richard Croft (Dominic West) nem az a férfi volt, akinek mutatta magát. Nem csupán üzleti megbeszélésekkel foglalkozott, hanem megszállottan kutatta a természetfelettit, hogy visszahozhassa elhunyt feleségét az élők közé. A japán Himiko-legenda után való hosszas kutatása során azonban nyoma veszett. A férfi arra is figyelmezteti lányát, hogy egy bizonyos Trinity nevű katonai szervezet is erősen érdeklődik a felfedezései iránt, hogy a pusztító uralkodónő erejével szerezzenek maguknak hatalmat. Lara elhatározza, hogy követi a nyomokat, és utánajár, mi történt az apjával, kerüljön bármibe is.

 

A film egészen a történet elejéről indul, azt a Larát ismerjük meg, aki még nem is sejti, milyen kalandok állnak előtte. Alapvetően a játékok sztoriját mutatja be, itt-ott változtatva rajta, néhol pedig egészen összekuszálva. Ennek ellenére egy nem túl újszerű, mondhatni kiszámítható, de jól felépített, önmagában értelmes történetet kapunk. Tulajdonképpen semmi olyat nem mutat, amit valamelyik Indiana Jones filmben ne láthattunk volna, ennek ellenére megállja a helyét.

 

A főszereplőt alakító színésznővel kapcsolatban már a film előtt kétségeim voltak, de kellemes csalódást okozott. Vikander mind fizikailag, mind színészi játékok tekintve keményen dolgozott, hogy hitelesen adhassa vissza Lara karakterét, és ez számomra kilencven százalékban sikerült is. Egy magabiztos, erős nőt mutatott be, aki elszánt, céljai vannak, és nem téríthetjük le az útjáról. Az külön tetszett, hogy a film elején utaltak a verekedésre, az edzésre, hogy miként gyakorol és küzd, nem csak úgy magától páholja majd el a rossz fiúkat a későbbi snittekben. Az egyetlen problémám az volt, hogy még ha ilyen kemény csaj is, az egyik jelenetben akkor is egy a Rambo-szerű ellenfeléhez képest törékeny, sebesült, kimerült ember, abban a harcban képtelenség, hogy győzni tudott volna a való életben.

 

A látvány is a megszokott dzsungel kaland, de abból is a jobb fajta, az operatőri munka pedig tényleg nagyon ott van. Az akciójelenetek pörgősek, amit a kiváló vágás csak fokoz.

Ami pedig külön piros pontot érdemel nálam, hogy nem eröltették a potenciális szerelmi szálat Daniel Wuval, mert habár megvolt a szereplők között a kötődés meg a kémia, ez inkább valami bajtársi-sorstársi viszony, amit szépen meg is hagytak ennek, és tökéletesen működött.

Összefoglalva, nem feltétlenül a klasszikus játék-adaptáció, hiányolhatunk néhány eredeti, tipikus Larás fogását, de mint akciófilm igenis megállja a helyét, és egy kicsit a játékok szerelmeseinek is megmelengeti a szívét az ismerős elemekkel.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..