Barbara Vine: A születésnapi meglepetés

Amikor 25 évesen ezt a könyvet a kezembe vettem, főleg fantasy műveket olvastam. Nem tudtam mit várhatok egy krimi kötettől, ami a valóságon alapszik. Végül aztán nem volt nagy meglepetés, hogy visszarepített – meglepetés, nos igen – a valóságba, és bár lassan jutottam el az utolsó oldalig – az elején kifejezetten döcögős volt a viszonyunk – mégis egy elgondolkodtató történetet kaptam jutalmul.

A kötetet még valamikor az ősidőkben a Kelly Kiadó ajándékozta nekem és türelmesen várta az időt, amikor majd a kezembe veszem olvasás céljából. Ennek pedig stílusosan a 25. születésnapomon jött el az ideje. Egészen pontosan kedves barátnőmet kérdeztem, hogy szerinte melyik könyvemnek feküdjek neki, mire ő ajánlotta, hogy „Mit szólnál A születésnapi meglepetéshez?” Ez a története annak, hogy hogy is fogtam bele Barbara Vine könyvébe, ami műfaját tekintve még annyira sem állt közel hozzám akkor, mint most.

A cselekmény a ’80-as évek végén kezdődik és két szálon fut. Két mesélő által ismerhetjük meg Ivor Tesham angol, alsóházi politikus karrierjének és életének történetét. Egyikük a férfi sógora, a másik pedig az ex-szeretőjének barátnője. A kiindulópont egy születésnapi meglepetés, amihez nem kevés köze van a szexnek, a házasságtörésnek, a botránynak, de még egy szörnyű halálesetnek is. A könyv azt mutatja be, hogy egy férfi, aki a politika világát választotta hogy küzd meg a múltján és magánéletén esett szörnyű folttal, hogy számol el a saját lelkiismeretével és milyen megoldást talál végül a problémák leküzdésére.

Az írónő nagy hangsúlyt fektetett a szereplők bemutatására, azonban már nem tudnám felidézni, hogy a jellemük mennyire volt kiforrott, részletgazdag. Abban viszont biztos vagyok, hogy Tesham karaktere az elejétől kiindulva a könyv végéig lényeges karakterfejlődésen ment keresztül.
A történet helyszínéül szolgáló London nekem valahogy idegenül hatott olvasás közben. Bár jártam ebben a szép városban, mégsem ismertem rá, hiába láttam a két szememmel. A vidéki Anglia bemutatása viszont igen jól sikerült, bár nem mondhatom ezt mindenféle elfogultság nélkül, hiszen szívemben igen kedvesnek számít.

Bár elég sok értékelőben azt írják, hogy ez a könyv nem sikerült túl jól, és politikai kriminek van beharangozva, a politikai vonalat pedig csak ímmel-ámmal említi, én úgy gondolom, hogy ennek a történetnek nem is a politika volt a vezérfonala. Inkább úgy éltem meg, hogy a politika egy díszlet az ember és a vívódásai körül. Hiszen ennek az embernek nem csak magánéletében van vesztenivalója, ha fény derül a titkára, hanem a karrierje és a társadalmi megítélése is veszélybe kerül.

Bár így évek távlatából – az emlékek is megkoptak – én sem mondom azt, hogy ez volt életem krimije, mégis úgy gondolom, hogy fontos etikai kérdéseket feszeget, bepillantást enged egy olyan ember lelki vívódásaiba, aki szerencsétlenségére, talán élete egyik legnagyobb hibáját követte el.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..