Big Bang Theory S11E21 – The Comet Polarization

Mondtam már, hogy imádom Amyt, főleg amikor ellene megy annak, amire számítanánk?

Neil Gaiman elismerően tweetel Stuart boltjáról, aminek következtében a vásárlók megrohamozzák a képregényboltot. Ennek persze Sheldon nem örül, hiszen úgy érzi, megszentségtelenítik az ő birodalmát – ami érzése tovább fokozódik, amikor Stuart felvesz egy nőt, Denise-t, hogy segítsen az üzlet vezetésében. A bolt sikere amúgy nem csak Sheldont zavarja: a hirtelen jött siker, és az, hogy emiatt Stuart többet dolgozik, Howardék romantikus terveit is keresztülhúzza. Mindeközben a srácok egy esti Merkúr-kémlelés közben felfedeznek egy aszteroidát, de Penny és Raj összekap azon, melyikük is az igazi felfedező.

A neves cameo mindig nagy szám a sorozatban, és ez Neil Gaimanre is igaz (akkor is, ha színésznek nem nagy szám – nem is baj, attól még remek író), akinek jelenléte egy egészen remek kis sztorit indított el a képregényboltban, ami kétségkívül a kedvencem volt az eheti epizódban. Imádtam Sheldon reakcióit – például amikor összekeverte Howardot egy idegennel –, és azt is, ahogy előtérbe került a képregényes trivia. A prímet viszont akkor is Denise karaktere vitte, aki bár már önmagában is jó volt (igen, beszéljünk arról, hogy mi csajok is szeretjük a képregényeket!), a legjobbat mégis akkor tudták kihozni belőle az írók, amikor Amy is jelen volt. Közös jelenetük a vége felé nem csak, hogy vicces, de feminista szempontból is dicséretes.

Sheldon, Amy és Denise képregénybolti ügyködése mellett Stuart és Howardék nekem már viszont egy kicsit lapos volt. Jó, Stuart rádöbbenései, hogy például a blokk-szalag ki tud fogyni, kicsit viccesek, de azért egy idő után már elég erőltetettnek hatnak. Emellett Bernie-ék cukik – és a jeleneteik ebben az epizódban szépen megmutatják, milyen is „régi házasnak” lenni –, de nem sok lényegi dolgot tesznek a sztorihoz – eléggé érződik, hogy csak be kellett őket rakni valahogy a részbe.

És akkor Raj is Penny, hát… Bevallom, nekem kicsit sok volt az évelődésük, úgy is, hogy sok igazságot láttam abban, amit Penny mond (hogy mindig butának nézik és nem hallgatnak rá). És bár volt pár jó poén, főleg Penny első kifakadása, az egész történetszálat már kicsit erőltetettnek érzetem, főleg akkor, amikor Leonard próbálta játszani a békítőt közöttük. Tehát tulajdonképpen nem rít annyira aki a történetszál, szépen elfolyodgált a képregényboltos sztori mellett, de a kettő közül akkor is egyértelműen az utóbbi volt a nyerő a számomra.

Összességében tehát az eheti epizód, bár néhol kissé erőltetettnek érződik, emlékezetes pillanatokat hozott, amik sokszor nem csak, hogy viccesek voltak, de némi társadalomkritikát és tanulságot is hordoztak, amiért hálás vagyok.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..