X-Men: The Wedding Special (2018)

Nagy eseményre készül az Ötletek Háza: hamarosan egybekel az X-Ment jelenleg vezető Kitty Pryde és régi szerelme, Piotr, vagyis Colossus. Ennek fényében a Marvel egy különleges, esküvői különszámmal rukkolt elő, benne három rövidebb történettel az X-Men reneszánszát elhozó Chris Claremont, az X-Men Goldot jegyző Marc Guggenheim, valamint Kelly Thompson tollából, aki nem is olyan régen a Rogue & Gambittal lopta be magát a szívembe.

Chris Claremont, aki együtt alkotta meg Kitty Pryde-ot John Bryne-nal, egyszerre tiszteleg a karakter történelme és a közelgő esemény előtt a „The Dream Before” című novella-szerűségével. A történet nyitánya meditálás közben találja Kittyt, aki gondolatban végigszalad egész korábbi életén, különös hangsúlyt fektetve azokra a férfiakra, akik a legnagyobb hatással voltak rá, és akiket már elveszített: az édesapjára, Loganre, és Alasdhairre, egykori szerelmére, akit egy időutazás során ismert meg. Az egész jelenet persze arra megy ki, hogy bemutassa, mennyire bizonytalan is Kitty az esküvőt illetően – nem arról van szó, hogy ne szeretné Piotrt, egyszerűen csak már annyi veszteség érte, hogy fél a boldogságtól, és attól, hogy azt is elveszíti. Claremont ezt a félelmet végül egyszerre könnyed és megható jelenetben oldja fel: Kitty, hogy lenyugtassa magát, beáll pultosnak egy bárban (ennek biztos megvan a miértje Claremont korábbi munkájában, de ezt sajnos nem ismerem), ahová aztán Kurt is követi, majd pár váratlan vendég is megjelenik, akik biztatásukkal elérik, hogy Kitty túllépjen a félelmein. A „The Dream Before” tehát egy megható óda Árnymacska múltjához és jövőjéhez

Marc Guggenheim „Boys’ Night Out”-ja pontosan hozza azt a mentalitást, amit az író az X-Men Goldban is mutat – ha pedig olvastátok a Goldról szóló cikkemet, akkor tudjátok, hogy ez nem dicséret. A srácok – Kurt, Gambit, Bobby és Pyro – elrángatják a vonakodó Piotrt Vegasba, egy kis legénybúcsú-címszó alatt végbemenő rosszalkodásra, ám pont egy démonokat foglalkoztató kaszinóba mennek szórakozni, ahol összefutnak egy random démonnal, akinek még jó sok lapszámmal ezelőtt, a Secret Empire event alatt gyűlt meg a baja az X-Mennel (pontosabban Logannel, de neki ez egyre megy). Úgyhogy amint meglátja a srácokat nekik esik és… verekednek. És nagyjából ennyi a lényeg. Aztán mindenki egy jót nevet az egészen, Piotrék meg mennek tovább a nightclubba. Azt hiszem, ez a történet több szót nem is érdemel.

Kelly Thompson „Something Old”-ja kicsit az előző két történet keveréke: bár tematikájában (legény/lánybúcsú) Guggenheim történetére hajaz, hangulatában mégis Claremontot idézi. Itt most a lányok – Vadóc, Storm, Rachel, Meggan, és még jó páran – rángatják el Kittyt a saját lánybúcsújára, egy karaoke/chippendale–klubba, csakhogy a szórakozás nem nyom el mindent, hanem ismét a felszínre kerülnek Kitty félelmei és kétségei. Ezeket aztán előbb Vadóc oszlatja el, aki arra bíztatja barátnőjét, hogy az ragadjon meg minden kis boldogságot, amit csak tud, ahogy azt ő maga is teszi most Remyvel (ami amúgy egy gyönyörű kitekintés Thompson részről a Rogue & Gambitre), majd pedig egy röpke jelenet erejéig Callisto is feltűnik, a két nő pedig egy nagyon érdekes és megfontolandó beszélgetést folytat le. A történet aztán vidám hangnemben, karaokéval és a lányok közti, jókedvű cukkolással ér véget – akiknek már a buliruhájáért érdemes amúgy átlapozni a füzetet.

A Wedding Special nem valami hihetetlenül fontos mérföldkő a Marvel világában, hanem csak egy kis kedves adalék, egy nagyobb esemény – Kitty és Piotr esküvője – felvezetése, egy kis rajongó csemege. És bár eléggé ingadozó minőséget hoz – rád nézek, Marc Guggenheim! –, Caremont és Thompson történetéért azért érdemes elolvasni.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..