The Handmaid’s Tale S02E06 – First Blood

Az előző hetihez hasonlóan most is egy lassabb tempójú epizódot kaptunk, azonban a végére sikerült csavarni egyet a sztorin, amivel új erőre kapott a történet, és ezáltal maga a széria is. Na, nem mintha eddig olyan sokat lehetett volna unatkozni, de ez a kis hidegzuhany már igazán szükséges volt, és jót is tett a cselekménynek.

Offred (Elisabeth Moss) a kórházban töltött idő után csaknem királynői bánásmódban részesül, hiszen Serena Joy (Yvonne Strahovski) aggódik gyermeke egészsége miatt, és nem szeretné, ha ismét problémák lépnének fel. A feleség azonban olyan szintre viszi az aggódást, hogy nem akar leakadni Offredről, a szolgálólány pedig ezt a helyzetet kihasználva közelebb akar kerülni Serenához, ám ez a kísérlet balul sül el. Nick (Max Minghella) friss házasként próbál eleget tenni a követeléseknek, ám ez rendkívül nehéz annak tudatában, hogy Offredet szereti. Eközben Fred (Joseph Fiennes) egy új szolgálólány képző központot akar átadni egy ceremónia keretében, ami végül nem várt fordulatot vesz.

Az alkotók ebben az epizódban is visszanyúltak a már-már tradícióvá vált flashback jelenetekhez a Gileád előtti időkből, és most a Waterfordok múltjába nyerhettünk betekintést. Serena, új könyve promotálásának keretében beszédet készül mondani egy egyetemen, azonban egy felháborodott tömeg várja őt a színpadon, és végül nem is engedik, hogy végigmondja amit szeretne, hanem sértő szavakat kiabálnak és még meg is dobják. A szólásszabadság tekintetében meglehetősen tanulságos ez a jelenet, hiszen valóban joga volt Serenának elmondania a véleményét, még ha a közönség egyáltalán nem is értett vele egyet, a tömegnek azonban ugyanúgy joga volt őt kifütyülni.

Fontos még megemlíteni, hogy az előző évad fináléja óta most először érezhettük azt, van remény arra, hogy megdőljön az elnyomó hatalom. Túl sokat nem szeretnék spoilerezni, annyit viszont elárulhatok, hogy a Mayday forradalmárai egy rendkívül szimbolikus módon vágtak vissza Gileádnak, mind az időzítés, a helyszín, valamint az elkövető szempontjából. Annyira felemelő volt ez a jelenet, hogy én halkan tapsoltam a képernyő előtt – kérem szépen, pontosan így kell mesterien felkavarni az állóvizet!

Mit adj’ Isten, ismét meglepő fordulatot vett A szolgálólány meséje, és igazából részben emiatt is várom mindig az új epizódokat: az alkotók remekül építik a történetet, és mindig izgalmassá vagy érdekessé tudják tenni valamivel.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..