Név: Rácz Tamás
Nick: Tomi
Csillagjegy: Ikrek
Szülőváros: Ajka
Foglalkozás: Hálózatismereti szakoktató, Színész, Hobbi-fotós, Rendszergazda
Kedvenc film és sorozat: The Borgias TV series, Dragon Ball
Kedvenc videójáték: Far Cry 3-4, GTA V, Assassin’s Creed, Ultimate Chicken Horse
Háziállat, kiskedvenc: Jelenleg nincs háziállat, de a tacskókat bírom
Hogy találkoztál először a cosplayjel, és mi volt az a pillanat, ami miatt csatlakoztál ehhez a közösséghez?
A feleségem vitt bele ebbe a világba, ő már kapcsolatunk előtt is cosplayelt. Elkísértem néha és készítettem pár képet. Innentől kezdve egyre gyakrabban elmentem conokra.
Miért kezdtél el fényképezni, mi inspirál téged ebben?
Többször került kezembe tükörreflexes gép, amit rögtön megszerettem látva a különbséget a többi fénykép elkészítésre alkalmas eszközhöz képest. Amikor képeket mutattam ismerősöknek, az onnan érkezett visszajelzések, tanácsok és látva saját munkám jöttem rá, hogy érdemes ezt is komolyabban kipróbálni.
Ami inspirál, hogy alkothatok, kipróbálhatom magam, tanulhatok más emberektől, tapasztalhatok, új ismereteket sajátíthatok el és különleges, egyedi értéket adhatok át másoknak, új embereket, barátokat ismerhetek meg.
Van olyan személy, akitől sokat tanultál ezen a téren?
Inkább autodidaktaként tanulom, kísérletezem ki. Illetve eddigi utam során már több fotóst megismertem, akik segítségével még több tapasztalatra tettem szert, ahogy beszélgettem velük, akár mutattak pár trükköt.
Milyen volt az első conod?
Utazás, Budapest, sokat sétálni a metrótól, sok-sok színes hajú ember, „Pikacsu-cunami”, „Itt túl sokan akarnak megölelni”, mindenhol játék, keleti kaja, színpadok, táncosok mindenütt, egyszóval bőségzavar, de tetszik.
A családod, barátaid hogyan viszonyulnak a hobbidhoz, támogatnak, vagy azért néha akad egy-egy pillanat, mikor nem értik?
Azóta a legtöbb barátomnak új profilképe lett, így talán elfogadják, hogy sok embert lelövök. Természetesen fényképezővel. Mára már egyre többen támogatnak benne, így már külön segítők kísérnek utamon, mert vannak képek, amikhez egyedül a modellel kevesek vagyunk.
Párod hogy vélekedik a hobbidról, esetleg segít benne?
Mivel cosplayben utazik, így ki ne örülne egy fotós párnak? Nem beszélve arról, ha külföldre utazunk. A fotós projektekben az ő segítsége sokat számít, amikor asszisztál, mindemellett sokszor kikérem a véleményét is.
Van tervben, hogy egyszer te is jelmezt öltesz magadra?
Egyelőre nem tervezem. Jelenleg színházban, filmforgatásokon öltöm magamra.
Vannak kedvenc beállításaid, kompozícióid?
Szeretem a spontán pillanatokat, de igazából mindenevő vagyok.
Mit preferálsz inkább, a rendezvényeket vagy a photoshootokat?
Mindegyiknek megvan a maga varázsa és mindkettőben van kihívás. Nem tudnám eldönteni, hogy melyik jobb számomra. Rendezvényeken több arc, több spontán pillanat kapható el, ugyanakkor jóval mozgalmasabb, mindig történik valami. Photoshootoknál a meghívott modellekkel, vagy témával kell csak foglalkozni.
Valaha ért olyan negatívum, ami miatt elgondolkodtál, hogy miért is csinálod? És mi volt az, ami átsegített ezen a perióduson?
Általában mindent építő jellegűen fogok fel. Szerencsére még egy kritika sem volt negatív hangvételű számomra, ami kizökkentene. Ha ilyenre kerül sor, akkor sem adom fel, mert tudom, hogy 100 emberből 100-nak egyszerre nem lehet egyforma az ízlése, és mivel a fényképezés is művészet, akár a festés, mindenkinek más tetszik, vagy nem tetszik benne. Ilyen helyzeteknél az emberek, ha elkezdenek beszélni egy képről, onnantól már elérte a célját az alkotás, mert gondolatokat szült, számomra már ez is jó, mert felkeltette a figyelmüket, valamilyen szinten foglalkoztak vele.
Melyik fotósorozatodat érzed a legközelebb magadhoz, és miért?
Minden alkalommal az újdonság erejével hat egy sorozat. Így tán mindig az éppen aktuális kidolgozott munka áll közel. Ott látom, ha fejlődőm és szemmel is látható különbséget képez egy korábbi munkámhoz képest.
Van valamilyen vicces vagy meghökkentő fotós történeted?
2017 szeptemberében Korfun nyaraltunk Görögországban. Béreltünk egy quadot. Elpakoltuk a fényképezőt, hogy szükség lehet rá, mert szép helyekre megyünk és ilyenkor nem baj, ha kéznél van. Nagyjából 10 km után visszafordultunk, mert az SD kártyát szerencsésen a szálláson hagytam.
Miként változtatott téged meg a fotózás? A munkában, hétköznapokban segített vagy inkább hátráltatott ez a kreatív élvezet?
Egyre több embert ismerek meg, új barátokat szerzek, szebbnél szebb helyekre juthatok el. Unalmas perceimet le tudom kötni, ha épp sok kép marad kidolgozásra. Úgy gondolom, hogy csakis segít a szürke hétköznapokban, hogy valamilyen kreatív tevékenységet is űzhetek.
Mi a legkedvesebb emléked a cosplayjel kapcsolatban?
Amikor a közösségi médiában már pár képem promóciós célokkal kiment, akkor ott voltak hozzászólások, amiknél külön utaltak arra, hogy milyen jó lenne az egyik conon, ha összefutnánk és készítenék pár fotót. Azóta erre sor is került, melynek nagyon örültek. Egyik ilyen cosplayes pár azóta megházasodott és engem ért az a megtiszteltetés, hogy esküvőjükön fotózhattam őket.
Van javaslatod, tanácsod a kezdő fotósok számára?
Tapasztalt kezdőként is szerintem ne féljenek a kihívásoktól, nem kell kapkodni, bátran kérdezzenek más fotósokat, videósokat. Merjék megmutatni azt, amit alkotnak, kérjenek véleményt. Próbálják ki magukat a legtöbb témában, hogy a számukra legkedvesebbet megtalálják, és amiben a legtöbbet fejlesztenék tudásuk.
A cosplay fotózáson kívül van még valamilyen hobbid?
Főként a színjátszás, kerékpározás, utazás.
Milyen visszajelzéseket szoktál kapni a fotóiddal kapcsolatban, melyik volt rád nagy hatással?
Általában nagyon kedves a fogadtatás, nem is tudnék kiemelni olyat, ami nagy hatással volt, mindegyik nagyon jól esik.
Volt már olyan, hogy nem mertél odamenni egy cosplayeshez, mi segített átlendülni ezen?
Nem félek tőlük, bátran odamegyek és lelövöm, de kizárólag csak a fényképzővel.
Szereted, ha a cosplayesek maguktól kérne tőled képet, vagy inkább te szeretnél válogatni a jelmezek között?
Örülök, ha odajönnek és megbíznak a munkásságomban. A segítőim között akadnak a keleti sub-kultúrában jártasabbak is, akik ha meglátnak egy karaktert, akkor máris tudnak a koncepció felépítésében segíteni, így könnyebb és gyorsabb a munka.
Melyik fotózásod volt eddig a legnehezebb, miben volt más a többitől?
Egy húsvéti hangulatú cosplayes fotózás volt tán a legnehezebb. Aznap semmi sem a tervek szerint ment. A fotózás egyik eszközét béreltük volna, de előtte nap derült ki, hogy a szállítást magunk kell megoldjuk, így arról lemondtunk. További eszközöket aznap tudtunk volna megvásárolni, de épp egy olyan pénteki napot fogtunk ki, amit már egy előtte levő szombati munkanappal ledolgoztak, így az az üzlet, amire szükségünk lett volna, zárva volt. Nem mellesleg az időjárás is ellenünk játszott, így a húsvéti anyag egy esős témában, másik helyszínen, teljesen improvizatív módon történt. Ettől függetlenül a hangulat nagyszerű volt és a végeredménnyel is elégedett vagyok és egyszer az eredeti elképzelést is megvalósítjuk, így az még titok marad.
Van olyan karakter, akit mindig is lencsevégre akartál kapni, de ez idáig nem sikerült?
Ha lesz, akkor bízom benne, hogy megtalálom, vagy a segítőim felnyitják a szemem, hogy „na ott van, azt el kell kapni!”.
