Hű, hát, nem találok szavakat! A Reverie eddig is képes volt minden héten lenyűgözni, de azt hiszem, eddig a Pas de Deux névre hallgató hatodik epizód a csúcs számomra. A múltkori résszel ellentétben most az akció szinte teljesen kimaradt, és egyértelműen az érzelmek kerültek előtérbe, ám ez egyáltalán nem baj, hiszen rengeteg felemelő és szívfacsaró pillanattal ajándékoztak meg a héten az alkotók.

Holly Maxwell (Sally Pressman) egykor tündöklő balettcsillag volt, azonban egy baleset során megsérült és deréktól lefelé lebénult, így fel kellett hagynia karrierjével. Holly most szintén táncos testvérével, Vivannel (Wynn Everett) él együtt, aki munka mellett segíti az ő mindennapjait. Holly azonban depressziós, és a szörnyű valóság elől a Reverie-be menekül, eleinte csak naponta pár órát, aztán egyszer tizenhat órára a programban ragad. Mivel a nő gyógyszereket szed, így a program hosszas használata miatt életveszélybe kerül, és végül az Onira Tech-hez kerül, ahol ismét Mara (Sarah Shahi) feladata kihozni őt, ám főhősnőnk dolga korántsem egyszerű.

Ugyan laikusnak számítok a témában, látszólag jól közelítik meg az írók a testi fogyatékosság témáját és az azzal járó traumákat. Holly történetét rendkívül közel érezzük magunkhoz, hiszen bárki kerülhet hasonló helyzetbe, és azt is tudjuk, milyen nehéz túllépni azon, ha számunkra valami vagy valaki fontosat elveszítünk. A dráma súlyát fokozza a Reverie jelenléte, hiszen egy olyan világot alkot a traumán átesett személyeknek, ami ugyan csak a képzelet szüleménye, mégis rendkívül valódinak tűnik, és ebben a virtuális valóságban egy időre szabadnak érezhetik magukat.

Remek lépés volt továbbá egy új karakter, a pszichológus Chris Condera (Sam Jaeger) bevonása is, aki nem mellesleg Mara exe. Először csak forgattam a szemeimet, mert úgy tűnt, hogy az általam nagyon utált „felesleges szerelmi szál” kategóriába fog esni az ő története, ám szerencsére pozitívan csalódtam. Tény, hogy a szerelmi vonzat ott lebeg a háttérben, ugyanakkor ennél sokkal több van a dolog mögött. Chris ugyanis már most rengeteget segített Marának feldolgozni két évvel ezelőtt szerzett sebeit, amik elől Mara eddig az alkoholba, aztán pedig a másokon segítésbe menekült. Eddig is gyönyörű ívet írt le az ő jelleme, sokat fejlődött akár egyik részről a másikra is, ám az eheti epizód utolsó pár perceiben látszik ez leginkább.

Továbbra is csak dicsérni tudom a Reverie-t, ami szintén fénysebességgel robog az örök favoritok listájára – remélem így is marad!

Szerző

Avatar
Misplaced
Szerkesztő

Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .