Egy könnyed esti hóka-móka – Éjszakai játék (2018)

Manapság jó vígjátékot találni egy fárasztó nap után nem mindig egyszerű feladat. A legtöbb már kicsit erőltetett és túltol bizonyos poénokat, azonban az Éjszakai játék egy kellemes csalódás volt, hiszen túlzás nélkül állíthatom, hogy izomlázig nevettem a rekeszizmaimat. Személy szerint a film trailerét még a moziban láttam, és egyből felkeltette az érdeklődésemet. Persze benne volt a pakliban − mint sok esetben −, hogy idevágták a legjobb részeket és amúgy egy tök középszerű, unalmas filmet kapok, azonban pozitívan tévedni mindig jó!

A film elején megismerjük Anniet (Rachel McAdams) és Maxet (Jason Bateman), akik hamar rájönnek, hogy jobban kiegészítik egymást, mint a jing és a jang. Közös szenvedélyük, hogy imádnak mindenféle játékot játszani, amit a házas éveik alatt sem hanyagolnak. Hetente egy alkalommal, néhány barátjukkal összejönnek, és különböző társasjátékokkal múlatják az időt. Azonban egy este az egyik játékuk nagyon is valóságossá változik.

A bonyodalom ott kezdődik, hogy a párost meglátogatja Max testvére Brooks (Kyle Chandler), akire a férfi mindig is féltékeny volt. Persze a felesége és barátai előtt igyekszik palástolni ezt az érzést, ám fivére nem könnyíti meg a dolgát, minden adandó alkalommal alázni próbálja. Brooks, hogy tovább fényezze, amúgy is hatalmas egóját, úgy dönt, hogy a következő játékestnek ő lesz a házigazdája. Max persze vonakodik, hiszen náluk már hagyomány, hogy ők adnak otthont a közös partinak, ám végül beleegyezik a dologba.

Brooks a szokásos társasjátékok helyett egy olyan játékot eszel ki a csapatnak, amiben egy általa felbérelt csapat elrabolja egyiküket, és a többiek feladata az, hogy különböző fejtörők segítségével a nyomára bukkanjanak. A számításaiban azonban egy apró hiba csúszik, mert a kiérkező támadók véresen komolyan gondolják a szándékukat.

A film John Francis Daley és Jonathan Goldstein közös rendezése, akik már elég gyakorlottak a vígjátékok készítésében. (Többek között ők jegyzik a Förtelmes főnökök című filmet is.) Az ötlet egyedire sikerült és a megvalósításában sem volt hiba. Amellett, hogy rengeteg humort és geget tartalmaz a film, nem merül ki abban, hogy csak a nevettetésre koncentrál. Végig a teljes játékidő alatt jelen van az izgalom, hogy az akciós-krimis vonalról ne is beszéljek. A két főszereplő látványosan viszi a hátán az egész cselekményt, tökéletes harmónia érződik kettejük között. Jason Batemannek már nagy gyakorlata van ebben a műfajban, viszont nagyon örültem, hogy Rachel McAdams, akit eddig inkább a romantikus filmek világából ismertem, ő is csodásan helytállt ebben a műfajban.

Sok fordulattal és váratlan húzásokkal tarkították mind a száz percet, amit bátran ajánlok azoknak, akik egy jó kis nevetéssel szeretnének eltölteni egy esős nyári estét.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..