The 100 S05E12-13 – Damocles

Hát ez is elérkezett, az ötödik évad fináléja, ami felé az elmúlt hetekben gőzerővel robogtunk – ráadásul kicsit csaltam, mivel bevártam az utolsó epizódot, és egyben toltam le őket, hasonlót javaslok mindenkinek, mivel így sokkal ütősebb lesz!

McCreary’s emberei igazi mészárlást tartottak a Wonkru harcosai között a völgyben, és miközben rengetegen elestek, sokan csapdába is estek a völgyben, és amint megpróbált valaki eliszkolni, azonnal lelőtték őket. Bellamy, Octavia, Indra és Gaia szintén csapdába estek, ráadásul Gaia súlyosan megsérült, így a völgyből való kijutás minden perce a lány életét rövidítette. A harcot látva Octaviában azonban megváltozott valami, és rájött szerepére a mészárlásban, és egyúttal bevallotta hibás döntéseit is. De ez elég ahhoz, hogy megbocsásson neki a bátyja, a mentora és a népe?

Mióta Madi megkapta a lángot, azóta folyamatosan harcol Clarke-al azon, hogy visszamehessen a Wonkruhoz, azonban Clarke anyatigrisként védi Madit, és borzasztó dolgokra is hajlandó, hogy megvédje. A kérdés csak, az, hogy Madinek, a Hedának szüksége van-e védelemre, vagy inkább hagyni kell, hogy az a vezető váljon belőle, aminek szánták őt. Clarke rendkívül nehéz döntés előtt áll, és bár anyja, Abby mellette van, a döntés mégis az övé. A Föld utolsó élő helyéért folytatott küzdelemben pedig semmi sem szent!

El sem tudom kezdeni rendesen a beszámolómat a fináléról, mert ha végiggondolom az események láncolatát és a végkifejletet, még mindig a könnyeimmel küzdök, olyan sok szinten működött ez az ötödik évad. Elképesztő változásokon mentek keresztül főhőseink, ugyanakkor személyiségüknek megfelelően változtak az elzártság alatt: Octavia egy véreskezű diktátor lett, Clarke egy aggódó anyatigris, Abby egy összetört függő, Bellamy egy szerelmes családfő, Monty egy kétkedő pacifista, Echo egy nyugalmazott harcos. Senki sem lett igazán bölcs, és senki sem nyerhette meg a mostani csatát önállóan, szüksége volt ehhez a többiekre is, csak ezt talán már túl későn fedezték fel magukban, és a külön töltött évek alatt elfelejtettek segítséget kérni.

A finálé jelenetei brutálisak voltak, a mészárlás a völgyben, a harc egy talpalatnyi földért szinte már tökéletes metaforává formálta az emberiség állandóan fellépő bűnét: a kapzsiságot. Az utolsó élhető terület a bolygón, amiért az utolsó pár száz ember harcol, mi ez, ha nem egy igazi eposzi tragédia? És valahol így is fejeződik be az évad, egy tragédiával, egy eposzi kivitelezéssel, és egy olyan ígérettel a hatodik évadra, hogy már most remegve várhatjuk.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..