Supernatural S14E03 – The Scar

Szerencsére folytatódott ezen a héten a múltkor megkezdett pozitív hullám az Odaát háza táján. Ugyan a The Scar nem sikerült annyira fergetegesre, mint az elődje, ám összességében egy teljesen korrekt epizódot kaptunk most is. Ami a besorolását illeti, picit bajban vagyok, hiszen első blikkre eléggé egy filler hatását kelti, ám azért haladt valamelyest előre a cselekmény, valamint az írók bedobtak egy-két olyan történetszálat, amit vélhetőleg az elkövetkezendőkben fognak kibontani.

A templomban történt összecsapást követően úgy tűnik, Mihály lelépett és csak Dean Winchestert (Jensen Ackles) hagyta maga után, így Samék (Jared Padalecki) visszaviszik őt a bunkerbe, hogy közelebbről megvizsgálják, jól van-e. Nem szentelhetnek ennek azonban olyan túl időt, ugyanis Deanen felfedeznek egy furcsa sebhelyet, ami, mint kiderül, az ország másik felén történt halálesetekhez kapcsolható. Az észak-dakotai nyomozásra Jody Mills serif (Kim Rhodes) is felfigyelt és segít a srácoknak kideríteni mi vagy éppenséggel ki okozhatta a sebet. Eközben Cas (Misha Collins) és Jack (Alexander Calvert) hátra maradnak, hogy meggyógyítsanak egy lányt, akit elátkozott egy boszorkány.

Igen, jól olvastátok az eheti rész cselekményét, és remélem, hogy nem csak én gondolom úgy, hogy Dean Winchester csak ideiglenesen tért vissza. Anno, a tízedik évadban (link) két epizód alatt meggyógyították démon Deant, úgyhogy nagyon remélem, Dabbék nem követik el ugyanazt a hibát, és Mihály vissza fog még térni úgy, hogy Deant viseli kabát helyett, különben megint egy remek ívet dobnának a kukába. Egyébként Jensen Ackles játéka is azt engedte sejtetni ebben a felvonásban, hogy valamilyen szinten még mindig Mihály hatása alatt van, mert ugyan a beszédstílusa és a mimikája is megváltozott, még mindig nem teljesen „Deanes”.

Aztán, volt ismét egy mellékszál, ami Castielre és Jackre fókuszált, és bármennyire szeretem mindkét karaktert, eleinte nem hittem, hogy ismét egy érdekes sztorit kerítenek majd köréjük. Szerencsére pozitívan kellett csalódnom, hiszen mind Cas, mind Jack hozta a szokásos formáját, és pár roppantul érzelmes és szívmelengető percet adományoztak nekünk, nézőknek. Ha ez még mindig nem lenne elég, Jack még külön is brillírozott: az már korábbi epizódokból is nyilvánvalóan látszott, hogy a srác mennyire szenved attól, hogy elvették a fényét, és vele az erejét is. Ezt eddig fizikailag próbálta kompenzálni úgy, hogy Bobbyval edzett, ám úgy tűnik, a vadászat szellemi része sokkal inkább az ő területe lesz.

Egyelőre tetszik az irány, amibe az Odaát tizennegyedik szezonja halad, remélem, maradnak ebben a mederben az alkotók, és kíváncsian várom a folytatást!

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..