Big Bang Theory S12E08 – The Consumation Deviation

Bár megvoltak a maga pillanatai, összességében mégis csak annyit tudok mondani: gyerekek, ez nem jött át.

Raj és Anu egyre jobban halad az esküvő megszervezésével, már az is eldöntöttnek látszik, hogy Valentin-napkor kelnek majd egybe, méghozzá Indiában. Ezen felül Anu úgy érzi, a kapcsolatuk megérett egy újabb mérföldkőre: itt az ideje, hogy lefeküdjenek egymással, ami persze nem kis stresszforrásnak bizonyul Raj számára. Mindeközben Sheldon eldönteni, itt az ideje, hogy közelebb kerüljön Amy szüleihez, az apjával kezdve. Ez a terve azonban kudarcba fulladt, amikor apósát teljesen elvarázsolják Howard bűvésztrükkjei. Mindeközben Leonardnek és Pennynek szembesülnie kell vele, hogy teljesen másképp éltek meg az első együtt töltött éjszakájukat.

Rendben van, szóval sosem rejtettem véka alá: nem bírom Anut. Fenntartom abbéli véleményemet, hogy az alkotók direkt olyan módon vezették be a karaktert, hogy úgy unszimpatikusnak találjuk, úgy érezzük, hogy nem illenek össze Rajdzsal, és hogy a kapcsolatuknak rossz vége lesz. Erre most meg úgy érzem, mintha le akarnák nyomni a torkunkon a csajt: nézzétek, milyen kedves, megértő és menő! Csak kár, hogy ettől függetlenül továbbra is viszolygok tőle, valahányszor csak meglátom a képernyőn. Nem tudom, hogy a karakter bemutatása tehet-e róla, vagy hogy a színészben van-e valami taszító, de annyi szent, hogy a véleményem megingathatatlan, miszerint Raj jobbat érdemel. És mondom én mindezt attól függetlenül, hogy a hotelszobai jelenet tényleg nagyon jó lett, egyfelől szépen visszahozták az alkotók Raj némaságát a korábbi évadokból, másfelől pedig jó volt látni, ahogy Anuval kommunikáltak – bár itt is voltak olyan dolgok, amitől a nő csak még ellenszevesebbé vált a számomra.

Mellettük Sheldon szála… hát, cuki volt, csak nem túl emlékezetes. Objektíven nagyon tudom értékelni, ahogy a készítők azon dolgoznak, hogy fejlesszék ezt a karaktert, ezeket a karaktereket, és tényleg tök jó volt, hogy visszahozták Amy szüleit. Sőt, az is tök cuki volt, ahogy Amy apja oda meg vissza volt Howard varázslataitól – amit amúgy Howard nagyon is megérdemelt –, és az is tetszett, hogy Sheldon hogyan reagált, mikor kiderült, hogy Amy végig hazudott róla az anyjának, mert itt látszott csak úgy igazán, hogy Sheldon mennyire is szereti Amyt. Ugyanakkor viszont összességében nézve az egész szál csak úgy simán… oké volt. Rendben, láttuk, mehetünk tovább. Remélhetőleg valami olyan felé, ami kicsit viccesebb. Ezen amúgy Leonard és Penny szála sem segített, ami már megint azt próbálta kiemelni, hogy mennyire is működésképtelen a kapcsoltuk – mert hát Pennynek rossz a szex, hát nem vicces? Ha-ha-ha! Miért nem nevettek? –, de ez egyfelől lerágott csont, másfelől pedig miért lenne gáz egy jól működő kapcsolatot bemutatni, ahol a két résztvevő támogatja egymást? Vagy csak egyáltalán pozitívan dolgozik azon, hogy jó legyen a kapcsoltuk, mert szeretik egymást? Gondolok itt például arra, mint amikor kiderült, hogy Penny minden kis apróságot elrakott, amit Leonardtől kapott, és ezt annyira természetesnek vette, hogy még csak bele sem gondolt, milyen romantikus is, amit tesz?

Szóval kicsit azért csalódott vagyok. Mert hiába merültek fel jó ötletek ebben a részben, a rossz (és erőltetett) narratív döntések és az eléggé gyengécske poénok miatt az összehatás bizony eléggé kiábrándító lett. Ennél azért többet várnék el.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..