Vagyis egy játék, amiben minden megtalálható korunk fétiseinek elvárhatóan: vagyis van benne harc, vér, lenge öltözékek – ennek ellenére a Let it Die mégsem nehezvető egy rossz játéknak, be is mutatom, hogy miért.

A gyors narrálásban megtudjuk, hogy volt egy hatalmas földrengés, ami Tokiót teljesen átformálta – ám nem a megszokott módon, ugyanis ahelyett hogy mindent letarolt volna a rengés, inkább felgyűrt mindent egy területre és úgy néz ki az egész, mint Bábel tornya. Persze ettől még az ország haza lett vágva, a különféle vegyi dolgok miatt pedig a halandóság is elég nagy lett a közel lélegezhetetlen levegőnek – valamint a benne lévő mutáns spóráknak köszönhetően. Mégis, van az a legenda, hogy a veszélyekkel tarkított területeken túl, a torony tetején van egy kincs, amiről igazából azt sem tudni, hogy létezik-e vagy sem – mégis vannak olyan bátor kalandorok, akik megpróbálják megszerezni.

Miután a torony felé száguldó metrókocsiban kiválasztjuk a számunkra szimpatikus karaktert, rögtön találkozunk a gördeszkás mentorunkkal Uncle Death-el, aki aztán egy tutorial keretében megmutatja nekünk, hogyan is végezzük ki azt, aki vagy ami éppen az utunkba kerül, illetve, hogyan tudunk másokon is segíteni. Az első nagy csata után jön a meglepetés, amikor győzelmünket ünnepelve, valaki kedvesen lelő minket a háttérből, és itt jön az igazi meglepetés – a Let it Die voltaképpen egy játék a játék világán belül.

Miután kikerülünk a “valóságba”, Uncle Death és még pár érdekes taggal találkozunk egy retro játékteremben, és itt derül ki az, hogy maga ez a játék egy olyan darab, amit még soha senki nem vitt ki, így ténylegesen nem tudni, hogy mi van a végén – és persze a gamereket nem olyan fából faragták, hogy az első halál eltántorítsa őket a további játéktól. Nos, miután visszatérsz a játékba, választhatsz egy új karaktert, vagy maradhatsz a korábbinál, persze más nevet fog mindenképpen kapni. Vele kell majd feltérképezned a különféle terüleket, ahol elfajzott mutánsok, megkergült, vérszomjas gépek és olykor a nem annyira segítőkész játékostársak is a fejedre pályáznak.

A Let it Die egy nagyon dinamikus harcküzpontú játék, ahol fokozatosan járjuk be a felfelé vezető utat, miközben szerzünk fegyvereket az ellenfelektől – vagy a kis pihenőrészünkben craftolunk egy párat, vagy kedvenc gombás nénink segítségével erősíthetjük fel meglévő tulajdonságainkat. Igen, a kismillió jelzés nem véletlenül van ezen a játékon: az idő nagyrészében a karakterünk egy szál semmiben verekszik – ami ruhát talál az is rekord idő alatt lefoszlik -, vér és mészárlás minden egyes sarkon, és akkor még nem tartottuk meg az órát a különféle gombák veszélyeiről sem.

Mindezek ellenére – vagy talán pont ezek miatt – a Let it Die egy érdekes kis játék: csak annyit mutat, amennyit neked éppen abban a pillanatban tudnod kell, a meglepetés erejét kijátszva random, nem gép által irányított ellenfeleket behoz az adott pályára, akikkel aztán mehet a Bennyi Hill-féle kergetőzés, utána pedig az elpáholás. Az NPC-k – élükön a már sokszor említett Uncle Death-el – bár mind sztereotípiák,egyben nagyon szórakoztatóak.

Szerző

Hanama
Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .