Doctor Who S11E08 – The Witchfinders

A múlt heti remek epizód után most egy olyan részt láthattunk, ami ugyan jó volt, de sajnos túlzottan nem dobtam le tőle az ékszíjat. Az alapanyag most sem volt rossz, azonban a kivitelezésben már akadtak problémák. Ismét egy múltba vissztérős sztorit kaptunk, ráadásul pont egy olyan időszakba csöppenhettünk, ami még izgalmas is lehetett volna. A kezdet még jó volt, de aztán nagyjából a közepén szétesett a sztori – milyen kár érte! Na, de mindent szép sorjában!

A Doktor (Jodie Whittaker), Yaz (Mandip Gill), Ryan (Tosin Cole) és Graham (Bradley Walsh) a tizenhetedik század Yorkshire-jében kötnek ki egy kis faluban, ahol nagyban zajlik a boszorkányüldözés. Nem sokkal azután, hogy megérkezik a kiscsapat, meg is lesz a babona által vezérelt vadászat első áldozata, mégpedig egy helyi lány, Willa Twiston (Tilly Steele) nagymamáját (Tricia Kelly) vádolják meg, és folytják vízbe. A mészárlás elég nagy számban folyik, leginkább I. János királynak (Alan Cumming) és csatlósának, Becka Savage-nek (Siobhan Finneran) köszönhetően. Emellett azonban valóban történnek furcsaságok is a kis településen, amikre könnyen rá lehet fogni, hogy boszorkányság, ám a Doki sejtése szerint mégsem az. A csapat nekiáll kivizsgálni az ügyet, azonban több ponton is nehézségekbe ütköznek.

Mint már a bevezetőben is említettem, az alapanyag kiváló, hiszen egy boszorkányüldözéses sztorit pont egy női Doktorral a legjöbb körbejárni. Ugyan ez valamilyen szinten meg is valósul, hiszen Tizenhármas komoly ellenállásba ütközik a neme miatt, főleg a királynál. Mégis hiányérzetem volt, hiszen szinte csak a felszínt kapargatták meg ilyen szempontból az alkotók, pedig lehetett volna bőven ragozni még a témát. Az külön szívfájdalmat okozott, hogy egy olyan remek színésznek, mint Alan Cumming, ennyire sablonos szerepet adtak – merthogy ez az uralkodó minden volt, csak nem kétdimenziós, szimpatikus meg főleg nem, így nem igazán lehetett szimpatizálni vele, amikor bajba keveredett, a többiek pedig segíteni próbáltak rajta.

A heti alienünk ismét nem volt túlságosan jelentékteljes, így szépen háttérbe is szorult egészen az epizód utolsó tizenöt percéig, ami megint nem lett volna önmagában túl nagy probléma, ha mellette a fő sztorit jól megcsinálták volna, ám sajnos nem ez történt. Így megint egy felemás katyvasz lett a végeredmény, amiben ugyan voltak remek pillanatok, de összességében nem tudott lenyűgözni sem maga a cselekmény, sem a körítés.

Hihetetlen, de már csak két rész van hátra a tizenegyedik évadból, én pedig nagyon remélem, hogy a maradék felvonások most már igazán jók lesznek, különben rendkívül csalódott leszek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..